Haslau-Maria Ellend
| Haslau-Maria Ellend | |||
 | |||
| Haslau (elöl) és Maria Ellend (balra) a Duna mentén | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bruck an der Leitha-i járás | ||
| Irányítószám | 2402 | ||
| Körzethívószám | 02232 | ||
| Forgalmi rendszám | BL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2004 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 186 m | ||
| Terület | 24,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 06′ 41″, k. h. 16° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 41″, k. h. 16° 41′ 14″ | |||
| Haslau-Maria Ellend weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haslau-Maria Ellend témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Haslau-Maria Ellend osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 2008 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Haslau-Maria Ellend a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Duna jobb partján. Területének 43,2%-a erdő, 41,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Haslau an der Donaut (935 lakos 2022-ben) és Maria Ellendet (1073 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Scharndorf, délre Göttlesbrunn-Arbesthal, délnyugatra Enzersdorf an der Fischa, nyugatra Fischamend, északnyugatra Mannsdorf an der Donau, északra Orth an der Donau.
Története[szerkesztés]
Egy 14. századi legenda szerint a folyóparton játszó gyerekek felfedezték Szűz Mária szobrát, amely a folyásiránnyal szemben úszott a Dunában. Azt a helyet ahol a szobor partot ért elnevezték Maria Anlandt-nak ("partot ért Mária"), ez torzult később Maria Ellend-é.
A község területe az ókorban Pannonia római provinciához tartozott. Haslaut 1080-ban említik először. A 14. századig a Haslau lovagi nemzetség birtoka és székhelye volt, itt állt váruk is. Bécs 1529-es és 1683-as török ostromakor a falut elpusztították és végül horvátokkal telepítették újra. A 18. században egy földcsuszamlás elsodorta a település északi felét. 1770-1772-ben kegytemplom épült a faluban, melyet ekkor átneveztek Maria Ellendre. A népszerű zarándokhelyet 1906-1914 között kibővítették és egy Lourdes-grottóval egészítették ki. A Monarchia megszűnése után a lakosság kérte a falu régi nevének, (Haslau) visszaállítását.
A második világháborúban Haslau/Maria Ellendet többször bombázták és 1945-ben megszállta a szovjet hadsereg.
A két község 1969-ben egyesült.
Lakosság[szerkesztés]
A Haslau-Maria Ellend-i önkormányzat területén 2022 januárjában 2008 fő élt. A lakosságszám 1910 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 89,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,9%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 1,6% ortodoxnak, 16,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,9%) mellett a magyarok alkották 0,9%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 942
|
| 2018 | 2 004
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Maria Ellend Szűz Mária-kegytemploma
- az 1960-épült haslaui Szent család-templom
- a Duna-parti erdők a Donau-Auen Nemzeti Park részei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 30711 – Haslau-Maria Ellend Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Haslau-Maria Ellend című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
