Scharndorf
| Scharndorf | |
 | |
| A községháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Alsó-Ausztria |
| Járás | Bruck an der Leitha-i járás |
| Irányítószám | 2403 |
| Körzethívószám | 02163 |
| Forgalmi rendszám | BL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1159 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 187 m |
| Terület | 25,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Scharndorf
Pozíció Ausztria térképén
| |
| é. sz. 48° 05′ 39″, k. h. 16° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 39″, k. h. 16° 47′ 53″ | |
| Scharndorf weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Scharndorf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Scharndorf osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 1227 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Scharndorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Duna jobb partján. Területének 18,3%-a erdő, 67,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Regelsbrunn (342 lakos 2022-ben), Scharndorf (439) és Wildungsmauer (446).
A környező önkormányzatok: keletre Petronell-Carnuntum, délkeletre Rohrau, délre Höflein, nyugatra Haslau-Maria Ellend, északnyugatra Orth an der Donau, északra Eckartsau.
Története[szerkesztés]
Az ókorban a község területe a római Pannonia provinciához tartozott. A scharndorfi torony, amely ma a katolikus templom része, 1043 körül épült. Scharndorfot 1072-ben említik először a göttweigi apátság urbáriumában.
Bécs 1529-es első török ostromakor a falu lakóit vagy megölték vagy elhurcolták. Scharndorfot csak 1540-ben telepítették be újra a törökök elől menekülő horvátokkal. 1659-ben a falut pestisjárvány sújtotta, majd 1683-ban, Bécs második török ostroma során ismét elpusztult.
Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális birtokokat és megalakulhatott a községi önkormányzat. 1866-ban egy nagy tűzvészben leégett a falu nyugati része. 1972-ben a szomszédos Regelsbrunn és Wildungsmauer községek csatlakoztak Scharndorfhoz.
Lakosság[szerkesztés]
A scharndorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 1227 fő élt. A lakosságszám 1961 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,1%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 9,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96%) mellett a magyarok alkották 0,6%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 161
|
| 2018 | 1 159
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a scharndorfi Szt. Margit-plébániatemplom
- a regelsbrunni Szt. Jakab-plébániatemplom
- a wildungsmaueri Szt. Miklós-plébániatemplom
- a Duna-parti erdők a Donau-Auen Nemzeti Park részei
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja Archiválva 2023. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 30722 – Scharndorf Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Scharndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
