Eckartsau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eckartsau
Az eckartsaui kastély
Az eckartsaui kastély
Eckartsau címere
Eckartsau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gänserndorfi járás
Irányítószám 2305
Körzethívószám 02214
Forgalmi rendszám GF
Népesség
Teljes népesség1283 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147 m
Terület48,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eckartsau (Ausztria)
Eckartsau
Eckartsau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 08′ 43″, k. h. 16° 47′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 43″, k. h. 16° 47′ 51″
Eckartsau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eckartsau témájú médiaállományokat.

Eckartsau (szlovákul Krcov, horvátul Krcej) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1298 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Eckartsau a Gänserndorfi járásban
A Szt. Leonhard-plébániatemplom
A witzelsdorfi SZt. Márton-templom

Eckartsau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező délkeleti részén, a Dunától északra. Déli része a Donau-Auen Nemzeti Parkhoz tartozik. Területének 25,2%-a erdő, 63% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 településrészt és falut egyesít: Eckartsau (471 lakos 2020-ban), Kopfstetten (236), Pframa (305), Wagram an der Donau (150) és Witzelsdorf (136).

A környező önkormányzatok: nyugatra Orth an der Donau, északra Haringsee, északkeletre Lassee, keletre Engelhartstetten, délkeletre Petronell-Carnuntum, délre Scharndorf.

Története[szerkesztés]

Eckartsaut először 1180-ban említik (mint Ekkeharteshovve-t). A 12. századtól a Sonnberg-Hainburg-Rötelsteiner nemzetséghez tartozó Eckartsau család uralta, akik közül Rudmar és Heinrich hercegi miniszteriálisok ismertek. A család utolsó férfitagja Wilhelm von Eckartsau volt, aki 1507-ben halt meg; a birtokot lánya, Apollonia von Volkensdorf örökölte. Az 1529-es és 1532-es török hadjárat során a falu elpusztult, az elmenekült lakosság helyére több mint 1000 horvátot telepítettek. 1571-ben a lutheránus Georg von Teuffel vásárolta meg a birtokot, amelynek tulajdonosai a 17. században gyakran cserélődtek.

1720-ban Franz Ferdinand Kinsky gróf vette meg a várat, amelyet vadászkastéllyá alakított át, többek között a nyugati szárnyat teljesen átépíttette. 1760-ban Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg a kastélyt, amely 1797-ben átkerült a családi birtokalapba. A 19. század végén Ferenc Ferdinánd főherceg ismét vadászkastélyként használta.

Miután I. Károly császár 1918. november 11-én aláírta lemondását és az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt, a volt uralkodó és családja az eckartsaui kastályba költözött, ahonnan 1919. március 23-án vonult svájci száműzetésébe.

1971-ben az addig különálló Eckartsau és Witzelsdorf mezővárosok, valamint Kopfstetten, Pframa és Wagram an der Donau községek közös önkormányzatban egyesültek, amely az Eckartsau nevet vette fel.

Lakosság[szerkesztés]

Az eckartsaui önkormányzat területén 2020 januárjában 1298 fő élt. A lakosságszám 1939 óta csökkenő/stagnáló tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 86,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 8,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,2%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 1,3% ortodoxnak, 5% mohamedánnak, 9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,3%) mellett a horvátok (2,3%) és a szerbek (2%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • az eckartsaui kastély ma az osztrák állami erdészeti hivatal tulajdonában van
  • az eckartsaui Szt. Leonhard-plébániatemplom
  • a witzelsdorfi Szt. Márton-plébániatemplom
  • a wagrami Szentháromság-templom
  • a kopfstetteni kálváriahegy és a Szt. Bertalan-plébániatemplom

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eckartsau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]