Eckartsau

Eckartsau
Az eckartsaui kastély
Eckartsau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Gänserndorfi járás
Irányítószám	2305
Körzethívószám	02214
Forgalmi rendszám	GF
Népesség
Teljes népesség	1283 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	48,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 43″, k. h. 16° 47′ 51″48.145277777778, 16.7975
Eckartsau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eckartsau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eckartsau (szlovákul Krcov, horvátul Krcej) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1298 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Eckartsau a Gänserndorfi járásban

A Szt. Leonhard-plébániatemplom

A witzelsdorfi SZt. Márton-templom

Eckartsau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező délkeleti részén, a Dunától északra. Déli része a Donau-Auen Nemzeti Parkhoz tartozik. Területének 25,2%-a erdő, 63% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 településrészt és falut egyesít: Eckartsau (471 lakos 2020-ban), Kopfstetten (236), Pframa (305), Wagram an der Donau (150) és Witzelsdorf (136).

A környező önkormányzatok: nyugatra Orth an der Donau, északra Haringsee, északkeletre Lassee, keletre Engelhartstetten, délkeletre Petronell-Carnuntum, délre Scharndorf.

Története

Eckartsaut először 1180-ban említik (mint Ekkeharteshovve-t). A 12. századtól a Sonnberg-Hainburg-Rötelsteiner nemzetséghez tartozó Eckartsau család uralta, akik közül Rudmar és Heinrich hercegi miniszteriálisok ismertek. A család utolsó férfitagja Wilhelm von Eckartsau volt, aki 1507-ben halt meg; a birtokot lánya, Apollonia von Volkensdorf örökölte. Az 1529-es és 1532-es török hadjárat során a falu elpusztult, az elmenekült lakosság helyére több mint 1000 horvátot telepítettek. 1571-ben a lutheránus Georg von Teuffel vásárolta meg a birtokot, amelynek tulajdonosai a 17. században gyakran cserélődtek.

1720-ban Franz Ferdinand Kinsky gróf vette meg a várat, amelyet vadászkastéllyá alakított át, többek között a nyugati szárnyat teljesen átépíttette. 1760-ban Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg a kastélyt, amely 1797-ben átkerült a családi birtokalapba. A 19. század végén Ferenc Ferdinánd főherceg ismét vadászkastélyként használta.

Miután I. Károly császár 1918. november 11-én aláírta lemondását és az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt, a volt uralkodó és családja az eckartsaui kastályba költözött, ahonnan 1919. március 23-án vonult svájci száműzetésébe.

1971-ben az addig különálló Eckartsau és Witzelsdorf mezővárosok, valamint Kopfstetten, Pframa és Wagram an der Donau községek közös önkormányzatban egyesültek, amely az Eckartsau nevet vette fel.

Lakosság

Az eckartsaui önkormányzat területén 2020 januárjában 1298 fő élt. A lakosságszám 1939 óta csökkenő/stagnáló tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 86,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 8,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,2%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 1,3% ortodoxnak, 5% mohamedánnak, 9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,3%) mellett a horvátok (2,3%) és a szerbek (2%) alkották.

A népesség változása:

2016	1 244
2018	1 283

Látnivalók

• az eckartsaui kastély ma az osztrák állami erdészeti hivatal tulajdonában van
• az eckartsaui Szt. Leonhard-plébániatemplom
• a witzelsdorfi Szt. Márton-plébániatemplom
• a wagrami Szentháromság-templom
• a kopfstetteni kálváriahegy és a Szt. Bertalan-plébániatemplom

Források

• Eckartsau Gedächtnis des Landes
• A település honlapja Archiválva 2018. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 30813 – Eckartsau Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Eckartsau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.