Urbárium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is.

A Pallas nagy lexikonában[szerkesztés]

"Urbáriumok
(lat.), a volt földesúr s a jobbágy kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek. Ily rendeleteket a régibb időkben maguk a földesurak adtak ki, de e rendeletek egyoldalú, hiányos s hézagos intézkedéseikkel valóban tarthatatlan állapotokat idézvén elő, Mária Terézia az úrbéri viszonyokat rendszeresen szabályozta, és pedig, miután ez törvényhozási úton nem sikerült, rendeletét a törvényhozás mellőzésével a kormányszékek útján adta ki és hajtatta végre. Ez a Mária Terézia-féle 1767-iki U.[1] Az 1791. XXXV. t.-c. a földesúr és a jobbágy közti viszonynak törvényhozásilag elintézését s az úrbérnek országgyűlésen leendő kidolgozását rendelte el a törvényhozási mű elkészültéig a Mária Terézia-féle U.-nak ideiglenesen hatályban fenntartásával. A viszonynak szabályozása azonban csak az 1832-36-iki országgyűlésen került rendszeres tárgyalás alá. Erre vonatkoznak: az 1836. IV. t.-c. a jobbágyok költözéséről; 1836. V. t.-c. a jobbágytelki állományról; 1836. V. t.-c. a jobbágyok hasznairól; 1836. VII. t.-c. a jobbágyi tartozásokról; 1836. VIII. t.-c. az úrbéri kötésekről; 1836. X. t.-c. a földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről, melyeken az 1840. VII. t.-c. némi módosításokat eszközölt. Így maradt a dolog 1848-ig, amidőn az 1848. IX. t.-c. az urbéri viszonyt megszüntette."

Források[szerkesztés]

  1. Votruba, Martin: Maria Theresa's Urbarium. Slovak Studies Program. University of Pittsburgh