Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el. Alapítása[1] 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény(továbbiakban:NAV tv.) által történt a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

Jogállása és szervezeti keretei[szerkesztés]

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) jogállását a NAV tv. fogalmazza meg [2]:

  • államigazgatási és rendvédelmi funkciókat is ellát egyidejűleg meghatározott szervei útján;
  • központi hivatalként működik kormányrendeletben kijelölt miniszter irányítása alatt [3];
  • a NAV vezetőjének feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja;
  • központi költségvetési szerv.

A NAV központi (Központi irányítás és Bűnügyi Főigazgatóság [4]) és területi (a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok, Fellebviteli Igazgatóság, NAV nyomozóhatósági feladatokat ellátó területi szervei, valamint a Kormány rendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek) [5] szervekkel rendelkezik.

Feladatai[szerkesztés]

Alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, a vonatkozó jogszabályok betartatása, szabályszegések szankcionálása. A NAV vezetőjének négy szakmai helyettese van:

  • adószakmai ügyekért
  • adó- és vámszakmai hatósági és felügyeleti ügyekért
  • bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért
  • vámszakmai és nemzetközi ügyekért

felelős helyettes államtitkár. A 2018. évi országgyűlési választások után a NAV korábbi vezetőjének megbízatása megszűnt, a korábbi bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár vezeti a szervezetet államtitkárként[6].

Feladatai közé tartozik a teljesség igénye nélkül (részletezi a NAV tv. 13.§-a):

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV jogkörei:

  • adóigazgatási,
  • vámigazgatási,
  • bűnüldözési és nyomozóhatósági,
  • rendészeti és igazgatási,
  • a NAV tv. 13.§ 9. bek-ben megfogalmazott egyéb feladatok (nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzése, nemesfémforgalom és fémjelzéssel kapcsolatos feladatok, a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat).

A NAV tv. 14. §-a feladatként határozza meg a Rendőrséggel történő együttműködés a meghatározott jogszabályok szerinti ügyekben. Jövedéki adóval kapcsolatos ügyekben szintén a NAV jár el.[7]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet, regionális adó-főigazgatóságok néven. Emellett a NAV keretei közé tartozik egy vámigazgatási és egy bűnügyi szakág is, amelynek személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotják. A vámigazgatási szakág azonban megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni, ehelyett a NAV-on belül regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságokra oszlik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újonnan létrehozott, önálló nyomozóhatóságként működő szerve a regionális bűnügyi igazgatóságokra tagozódó Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően hivatásos állományúak, mellettük dolgoznak kormánytisztviselők is, mint bűnügyi referensek. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományában megtalálhatóak a rendőrség (korábban főként hivatásos állományú) egykori gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozói is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti felépítése
NAV vezetője, államtitkár
helyettes államtitkárok (4 fő)
KÖZPONTI SZERVEK
  • Központi Irányítás
  • Bűnügyi Főigazgatóság
TERÜLETI SZERVEK
  • megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok
  • Fellebbviteli Igazgatóság
  • NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervek
  • Kormányrendeletben meghatározott igazgatóságok, intézetek

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, továbbiakban NAV tv. Alapító okmányként kezelendő
  2. "1. § (1)2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv."NAV tv. I. fejezet 1.§. 1. bek.
  3. Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, a NAV vezetője[1]
  4. "4. § (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság."NAV tv.4.§.1. bek.
  5. "(2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei: a) a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG), b) a Repülőtéri Igazgatóság, c) a Bevetési Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet, e) az Informatikai Intézet, f) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és g) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság. (3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el: a) a megyei (fővárosi) adó-és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a KAVIG, c) a Repülőtéri Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet és e) a Bevetési Igazgatóság. 2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg. (2) A területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a területi szervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. 3. § (1) A NAV területi szervei - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tevékenységüket érintő körben - ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is - a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot. (2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli."485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
  6. A NAV vezetői. nav.gov.hu, 2018. június 15. (Hozzáférés: 2018. június 16.)
  7. "5. § (1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság jár el."2016. évi LXVIII. törvény 5.§
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap