Horgászat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horgász az Olt partján Csíkszereda mellett.

A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott vízterületből. A horgászat célja a 21. században már nem főleg a táplálékszerzés (ún. húshorgászat), hanem sokkal inkább a kikapcsolódás a természetben. Ezentúl a horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat.

Definíció[szerkesztés]

A horgászatot az 1997. évi XLI. törvény (hatályát vesztette 2013. szeptember 1-jén) határozza meg: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása.

A készség nemzetközi normák szerint legalább egy horgászbotot és egy horgot foglal magában, melyet egy zsinór köt össze egymással. Különösen a bot használata különbözteti meg a horgászatot a halászok ősidők óta alkalmazott horgos halfogási módszerektől.

A horgászat feltételei, engedélyek[szerkesztés]

Mivel a horgászat során a köztulajdonból a hal magántulajdonba kerül, a horgászatot a halászatról és horgászatról szóló törvény[2] szabályozza. A horgászengedély megszerzéséhez vizsgát kell tenni, melynek anyaga a horgász egyesületeknél elérhető, vagy megtudható. Ez tartalmazza a halak ismeretét (nemes, másodrendű, és védett halak), horgászmódszereket, felszerelést, valamint a horgászat jogi alapfogalmait.

Tilalmi idők és méretkorlátozások 2016 évben[szerkesztés]

Alábbiak tartalmazzák a halak magyar nevét, fajlagos tilalmi időszakot, kifogható halak mérettartományát,naponta kifogható darabszámot

  • csuka 02. 01 – 03. 31. legalább 40 cm 3 db
  • balin 03. 01 – 04. 30. legalább 40 cm 3 db
  • sügér 03. 01 – 04. 30. minden
  • fogassüllő 03. 01 – 04. 30. legalább 30 cm 3 db
  • kősüllő 03. 01 – 06. 30. legalább 25 cm 3 db
  • garda 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • domolykó 04. 15 – 05. 31. legalább 25 cm
  • jászkeszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • szilvaorrú keszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • paduc 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • márna 04. 15 – 05. 31. legalább 40 cm 3 db
  • ponty 05.02. – 05. 31. legalább 30 cm 3 db
  • compó 05. 02 – 06. 15. legalább 25 cm 3 db
  • harcsa 05. 02 – 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban egalább 100 cm, 3 db
  • sebes pisztráng 10. 01 – 03. 31. legalább 22 cm 3 db
  • menyhal – legalább 25 cm 3 db

A mérethatárok, tilalmi idők és fogható darabszámok, eltérhetnek egy-egy adott víz szabályzatában. Így javasolható, hogy horgászat előtt mindenki érdeklődjön a helyi szabályokról. A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Részletes ismereteket lásd a MOHOSZ Országos Horgászrendjében.

Állami horgászjegy[szerkesztés]

A törvény szerint a horgászatra jogosító okmányok egyike az állami horgászjegy:

Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a horgászegyesületek (a magyar állam megbízásában) egy évre - díj fizetése ellenében - adják ki. Állami horgászjegyet az a horgász kaphat, aki már letette a horgászvizsgát és nem követett el horgászati szabálysértést.

Az állami horgászjegy díja 2000 Ft.[1] 14 év alattiaknak és 70 év fölöttieknek viszont nem kell fizetni a díjat. Fontos, hogy az állami horgászjegy díja 2000 Ft-tal emelkedik, amennyiben a fogási napló nem került időben leadásra. Érdemes tehát erre január, február hónapokban figyelni, és az előző évi fogási naplót leadni.

Területi engedély[szerkesztés]

A területi engedélyt egy adott vízterület hasznosítója (horgászegyesületek, cégek, magánszemélyek, önkormányzatok stb.) adhat ki, aki rendelkezik a vízterület halászati jogával. A területi engedély csak állami horgászjeggyel rendelkező horgásztársnak adható ki. A vízkezelő döntésének függvényében létezik napi, heti és éves területi jegy is.

Fogási napló[szerkesztés]

Minden horgásznak, aki rendelkezik állami horgászjeggyel, kötelező fogási naplót vezetni. A fogási naplóban minden horgász köteles felvezetni az adott vízterületekből kifogott zsákmányt, és a naplót az év végén eljuttatni a horgászegyesületéhez. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a következő évre az Állami Horgászjegy csak a 2000 Ft-os "késedelmi díj" ellenében adható ki.

A fogási naplóba csak akkor kell a halat beírni, ha azt eltárolja. A méret korlátozás és fogási tilalom alá nem eső nemeshalakat a fogás után azonnal be kell írni, a fehérhalat elég a horgászat befejeztével. Ha a hal fogás után azonnal visszakerül vízbe, akkor nem szükséges a fogási naplóba beírni. Nagyon fontos viszont, hogy a fogási napló öröknaptár rovatába be kell jelölni azt a napot, amikor horgászik. Ezt a horgászat megkezdése előtt meg kell tenni!

Horgászigazolvány[szerkesztés]

Minden horgász köteles horgászvizsgát tenni, minek megléte feljogosítja az Állami horgászengedély kiváltására. Kivéve a gyermek horgász, nekik nem szűkséges horgászvizsgát tenni. A horgászvizsga életfogytig, az Állami horgászengedély 1 évig érvényes.

A felsoroltak nem teljes egészében vonatkoznak magántulajdonú, magánkezelésű vizekre (horgásztavakra). Ott a tulajdonos, kezelő, Állami horgászengedély meglétét ellenőrzi, de a méret, ill. darabszám eltérhet.

Turista állami horgászjegy[szerkesztés]

A turista állami horgászjegy olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot. A turista állami horgászjegy ára 2.000 Ft és bankkártyával lehet fizetni.

Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. A turista állami horgászjegy évente egyszer váltható ki és a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. A turista jegy váltását megelőzően az alapvető szabály- és fajismeretről számot kell adni. Ez a vizsga nem egyenértékű az állami horgászjegy váltásához szükséges állami horgászvizsgával.

A horgászzsákmány[szerkesztés]

A magyar horgász fő zsákmánya a ponty. E növényevő hal, mely Közép-Ázsiából származik , természetes úton jutott el keleten Kínáig, nyugaton a Duna vízrendszeréig, a magyar horgászok egyik legkedveltebb hala, "bálványa". Rendkívül sokféle módszert fejlesztettek ki ennek a halnak a megfogására a horgászok.

Minek tudható ez a "siker"? A jóizű, finom húsának, mely ráadásul sok magyar halétel alapanyaga? Vagy erős, szívós védekezése a horgon, mely sportélménnyé teszi a megfogását? Vagy a sokféle, de alapjában véve kényelmes fogási módjai? Mindenesetre ez a halfaj alkotja a magyar horgász fogásának zömét és emiatt a legfontosabb horgászhal. Főleg a csendesebb, iszaposabb vizek lakója, és a fenéken túrva kutat a kagylókból és más állatokból álló tápláléka után.

Az elsőrendű horgászhalak közé tartoznak a "nemes halak", melyeknek jobb halhús minőségük miatt régebben is tilalmi idejük, és méretkorlátozásuk (valamint darabszám korlátozásuk) van, mint kecseke, pisztráng, csuka, amúr, balin, márna, harcsa (Silurus glanis), fogas süllő, kősüllő. A másodrendű horgászhalak közé tartozó halakat fokozatosan annyira elkezdték védeni, hogy egyeseknek tilalmi ideje, méretkorlátozása, darabszám korlátozása is van. Ilyenek a keszegek.

Pontyozás közben sokszor beugró zsákmány a keszeg. A keszeg szó sokféle halat rejt: az ártalmatlan bodorkát, mely általában rajokban járja a tavak fenekét és az átlagsúlya 10 dkg. Hasonló hal a vörösszárnyú keszeg, mely hasonló a bodorkához, ám főleg a víz felső rétegében tartózkodik. Ám a horgász számára a legfontosabb keszegféle a dévérkeszeg, mely akár 2 kilósra is megnőhet, ám a 20 dekás példány az átlagos. Magas hátú, oldalról erősen lapított hal ez, mely főleg a fenéken keresi, a többi keszeghez hasonlóan, a szúnyoglárvákból, puhatestűekből álló étrendjét.

Az átlaghorgász meg sem különbözteti a dévértől a laposkeszeget, a bagolykeszeget és a karikakeszeget. E halak rendkívül hasonlóak a dévérhez, ráadásul hibridek is léteznek.

A Duna és Tiszai horgászok gyakori zsákmánya a jászkeszeg. E keszegféle gyakran eléri a kilós súlyt és kitűnő sporthal. Szintén folyóvízi hal a szilvaorrú keszeg és a paduc. Gyakran kisebb folyókban, patakokban is fellelhetők, viszont ott megfogásuk nagyon nehéz, mivel ezek nagyon félős halak.

E fajok alkotják a magyar horgász legtöbb zsákmányát; talán csak a ponty előzi meg őket.

Az összes keszeg húsa jóízű, viszont a sok szálka miatt óvatosan kell fogyasztani őket.

Elsőnek a keszeg és a ponty hibridjének tűnnek a kárászok. Magyarországon két fajuk fordul elő: a széles, magyar, vagy arany kárász, mely őshonos, és az ezüst kárász, amely telepítéssel került hazánkba Kínából. Mind a kettő mohón habzsolja a pontynak, keszegnek felkínált csalit. Húsuk jóízű, de nagyon szálkás.

Ugyancsak ázsiai teremtmény az amur. Nomen est omen: e halfaj az Amur folyóból származik. Hatalmasra megnő, majdnem 30 kilósra is. Torpedóformájú, izmos teste szinte szántja a vizet, ahogyan szüntelenül friss növényi hajtásokat keres. Az amur tipikusan a nyár hala, eredeti élőhelyén magasabb a vizek átlaghőmérséklete, mint nálunk, de a hazai viszonyokhoz is sikeresen alkalmazkodott. Akkor kezd erőteljesen táplálkozni, ha a víz hőmérséklete meghaladja a 18 fokot, 30 fokos vízben a leggyorsabb az emésztése. Ezek az időszakok nálunk július-augusztusra esnek leginkább, bár májustól már van esélyünk amurfogásra. Sajnos sok nádas szenvedte már ennek a halfajnak a behozatalát, ugyanis a nádhajtást percek alatt lelegeli, nagy kár okozva ezzel. Viszont talán a legsportszerűbb hal: fárasztása a horgon órákat tarthat, látványos kirohanásokkal megdobbantva a horgászok szivét. Konyhailag kevésbé használható, lévén szálkás és picit növényízű. Invazív halfajnak számít, tilos visszaengedése a természetes vizekbe! [2]

Utolsó ázsiai halunk a busa. Néhányan tréfásan magyar bálnának nevezik. A harcsa után a legnagyobb magyar halfaj. Bálna mivoltát jelzi, hogy planktonevő; fő tevékenysége a vízközt való szűrögetés. Mivel csalival szinte megfoghatatlan, csak a halászok számára jelent komoly ösztönzést. Húsa rossz ízű, de véd a szívinfarktustól.

Nagyon is magyar hal viszont a balin, vagy a villámkeszeg. Ragadozó, fogatlan pontyféle. A kishalat összetereli, és látványosan a víz tetején elkapja. Néha kis is ugrik, szinte mindig nagy loccsanás jelzi a "rablás" helyét. Megfogása nehéz, lévén nagyon rafinált.

A balin gyakori zsákmánya a szélhajtó küsz vagy sneci. Kicsi hal ez; alig éri el a 10 cm-t. Nagy rajokban behulló rovarokra vadászik.

Hasonlóan ragadozó hal a fogassüllő.

Mobil appok horgászatban[szerkesztés]

Számos más sportághoz és aktív szabadidőtöltéshez hasonlóan, mára a horgászatnál is megjelentek az okostelefon-alkalmazások, mint segédeszközök és közösségi média megosztási lehetőségek. Egyes horgász alkalmazás több funkcióval is rendelkezik, mint pl. a fogások rögzítése fotókkal, automatikus horgászatra alkalmas víz meghatározása vagy annak keresése GPS pozíció alapján, valamint kapások megosztása weben és közösségi média portálon.[3]

Az első magyar horgászirodalom[szerkesztés]

A horgászattal és halászattal kapcsolatos irodalmunk több száz kötetes. A rengeteg könyvet, cikket és írást nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Grossinger János, Reisinger János és Szirmai András publikáltak ichthyológiai tanulmányokat hazánkban elsőként a XVII.-XVIII. században, igaz latin nyelven.

Az első, valóban horgász témájú írás: Dr. Pelech E. Jánostól származik, címe : A pisztráng. Ez a kis írás 1879-ben látott napvilágot, a Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének az 1879/VI. évfolyamban. A mű napjainkra már sajnos közkönyvtárakban fellelhetetlen. Az írás nyelvezete és stílusa mosolyt csal arcunkra, de így is érdekes olvasmány, mivel a természet iránti rajongó szeretetről tesz tanúbizonyságot. Neves természettudósunk és polihisztorunk, Herman Ottó is említést tesz a Magyar Halászat Könyvében(1887) erről a különleges munkáról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) Emelkednek a horgászati díjak - 2012.
  2. Horgász-Zóna. Horgász-Zóna portál. (Hozzáférés: 2016. június 13.)
  3. Halnapló mobil app a Google Play-en [1]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi Sporthorgász Szövetség XIV. kongresszusa 1967.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgászat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]