Horgászat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horgász az Olt partján Csíkszereda mellett.

A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott halgazdálkodási vízterületből. A horgászat célja a 21. században már nem főleg a élelem-szerzés (ún. "húshorgászat"), hanem sokkal inkább a rekreáció a természetben. Ezentúl a horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat.

Definíció[szerkesztés]

A horgászatot az 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet: "a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról" határozza meg. Legáltalánosabb esetben egy felnőtt horgász engedélye alapján: "Állami horgázjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat." Különösen a bot használata különbözteti meg a horgászatot a halászok ősidők óta alkalmazott horgos halfogási módszerektől.

A horgászat feltételei, engedélyek[szerkesztés]

Mivel a horgászat során a köztulajdonból a hal magántulajdonba kerül, a horgászatot a halászatról és horgászatról szóló törvény[2] szabályozza. A horgászengedély megszerzéséhez vizsgát kell tenni, melynek anyaga a horgász egyesületeknél elérhető, vagy megtudható. Ez tartalmazza a halak ismeretét (nemes, másodrendű, és védett halak), horgászmódszereket, felszerelést, valamint a horgászat jogi alapfogalmait.

Tilalmi idők és méretkorlátozások 2016 évben[szerkesztés]

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma.

Alábbiak tartalmazzák a halak magyar nevét, fajlagos tilalmi időszakot, kifogható halak mérettartományát,naponta kifogható darabszámot

  • csuka 02. 01 – 03. 31. legalább 40 cm 3 db
  • balin (halfaj) 03. 01 – 04. 30. legalább 40 cm 3 db
  • sügér 03. 01 – 04. 30. minden
  • fogassüllő 03. 01 – 04. 30. legalább 30 cm 3 db
  • kősüllő 03. 01 – 06. 30. legalább 25 cm 3 db
  • garda (halfaj) 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • domolykó 04. 15 – 05. 31. legalább 25 cm
  • jászkeszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • szilvaorrú keszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • paduc 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm
  • márna 04. 15 – 05. 31. legalább 40 cm 3 db
  • ponty 05.02. – 05. 31. legalább 30 cm 3 db
  • compó 05. 02 – 06. 15. legalább 25 cm 3 db
  • Európai harcsa 05. 02 – 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban egalább 100 cm, 3 db
  • sebes pisztráng 10. 01 – 03. 31. legalább 22 cm 3 db
  • menyhal – legalább 25 cm 3 db

A mérethatárok, tilalmi idők és fogható darabszámok, eltérhetnek egy-egy adott víz szabályzatában. Így javasolható, hogy horgászat előtt mindenki érdeklődjön a helyi szabályokról. A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Részletes ismereteket lásd a MOHOSZ Országos Horgászrendjében.

Idegenhonos halfajok:

8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

II. rész, Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

Az idegenhonos fajokat felsoroló lista a horgászok számára különösen fontos, hiszen az ide sorolt fajokra nincs semmiféle országos kvóta, tilalmi idő és méretkorlátozás, az inváziósnak számító fajok esetében pedig a kifogott egyedek visszaengedése is tiltott. Inváziós halak: a busa fajok és hibridek, a két törpeharcsa faj, az ezüstkárász, a razbóra, a naphal és az amurgéb.  (Haldorado tájékoztató)

Vizeinkben előforduló és fogható idegenhonos halfajok : lénai tok, lapátorrú tok, amur, fekete amur, razbóra, ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, pettyes harcsa, afrikai harcsa, pataki szaijbling, szivárványos pisztráng, tüskés pikó, naphal, pisztrángsügér, amurgéb, folyami géb, csupasztorkú géb, Kessler-géb, feketeszájú géb, tarka géb, kaukázusi törpegéb.

Állami horgászjegy[szerkesztés]

A törvény szerint a horgászatra jogosító okmányok egyike az állami horgászjegy:

Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a horgászegyesületek (a magyar állam megbízásában) egy évre - díj fizetése ellenében - adják ki. Állami horgászjegyet az a horgász kaphat, aki már letette a horgászvizsgát és nem követett el horgászati szabálysértést.

Az állami horgászjegy díja 2000 Ft.[1] 14 év alattiaknak és 70 év fölöttieknek viszont nem kell fizetni a díjat. Fontos, hogy az állami horgászjegy díja 2000 Ft-tal emelkedik, amennyiben a fogási napló nem került időben leadásra. Érdemes tehát erre január, február hónapokban figyelni, és az előző évi fogási naplót leadni.

Területi engedély[szerkesztés]

A területi engedélyt egy adott vízterület hasznosítója (horgászegyesületek, cégek, magánszemélyek, önkormányzatok stb.) adhat ki, aki rendelkezik a vízterület halászati jogával. A területi engedély csak állami horgászjeggyel rendelkező horgásztársnak adható ki. A vízkezelő döntésének függvényében létezik napi, heti és éves területi jegy is.

Fogási napló[szerkesztés]

Minden horgásznak, aki rendelkezik állami horgászjeggyel, kötelező fogási naplót vezetni. A fogási naplóban minden horgász köteles felvezetni az adott vízterületekből kifogott zsákmányt, és a naplót az év végén eljuttatni a horgászegyesületéhez. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a következő évre az Állami Horgászjegy csak a 2000 Ft-os "késedelmi díj" ellenében adható ki.

A fogási naplóba csak akkor kell a halat beírni, ha azt eltárolja. A méret korlátozás és fogási tilalom alá nem eső nemeshalakat a fogás után azonnal be kell írni, a fehérhalat elég a horgászat befejeztével. Ha a hal fogás után azonnal visszakerül vízbe, akkor nem szükséges a fogási naplóba beírni. Nagyon fontos viszont, hogy a fogási napló öröknaptár rovatába be kell jelölni azt a napot, amikor horgászik. Ezt a horgászat megkezdése előtt meg kell tenni!

Horgászigazolvány[szerkesztés]

Minden horgász köteles horgászvizsgát tenni, minek megléte feljogosítja az Állami horgászengedély kiváltására. Kivéve a gyermek horgász, nekik nem szűkséges horgászvizsgát tenni. A horgászvizsga életfogytig, az Állami horgászengedély 1 évig érvényes.

A felsoroltak nem teljes egészében vonatkoznak magántulajdonú, magánkezelésű vizekre (horgásztavakra). Ott a tulajdonos, kezelő, Állami horgászengedély meglétét ellenőrzi, de a méret, ill. darabszám eltérhet.

Turista állami horgászjegy[szerkesztés]

A turista állami horgászjegy olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot. A turista állami horgászjegy ára 2.000 Ft és bankkártyával lehet fizetni.

Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. A turista állami horgászjegy évente egyszer váltható ki és a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. A turista jegy váltását megelőzően az alapvető szabály- és fajismeretről számot kell adni. Ez a vizsga nem egyenértékű az állami horgászjegy váltásához szükséges állami horgászvizsgával.

A horgászzsákmány[szerkesztés]

A magyar horgász fő zsákmánya a ponty. E növényevő hal, mely Közép-Ázsiából származik , természetes úton jutott el keleten Kínáig, nyugaton a Duna vízrendszeréig, a magyar horgászok egyik legkedveltebb hala, "bálványa". Rendkívül sokféle módszert fejlesztettek ki ennek a halnak a megfogására a horgászok.

Minek tudható ez a "siker"? A jóizű, finom húsának, mely ráadásul sok magyar halétel alapanyaga? Vagy erős, szívós védekezése a horgon, mely sportélménnyé teszi a megfogását? Vagy a sokféle, de alapjában véve kényelmes fogási módjai? Mindenesetre ez a halfaj alkotja a magyar horgász fogásának zömét és emiatt a legfontosabb horgászhal. Főleg a csendesebb, iszaposabb vizek lakója, és a fenéken túrva kutat a kagylókból és más állatokból álló tápláléka után.

Az elsőrendű horgászhalak közé tartoznak a "nemes halak", melyeknek jobb halhús minőségük miatt régebben is tilalmi idejük, és méretkorlátozásuk (valamint darabszám korlátozásuk) van, mint kecseke, pisztráng, csuka, amúr, balin, márna, harcsa (Silurus glanis), fogas süllő, kősüllő. A másodrendű horgászhalak közé tartozó halakat fokozatosan annyira elkezdték védeni, hogy egyeseknek tilalmi ideje, méretkorlátozása, darabszám korlátozása is van. Ilyenek a keszegek.

Pontyozás közben sokszor beugró zsákmány a keszeg. A keszeg szó sokféle halat rejt: az ártalmatlan bodorkát, mely általában rajokban járja a tavak fenekét és az átlagsúlya 10 dkg. Hasonló hal a vörösszárnyú keszeg, mely hasonló a bodorkához, ám főleg a víz felső rétegében tartózkodik. Ám a horgász számára a legfontosabb keszegféle a dévérkeszeg, mely akár 2 kilósra is megnőhet, ám a 20 dekás példány az átlagos. Magas hátú, oldalról erősen lapított hal ez, mely főleg a fenéken keresi, a többi keszeghez hasonlóan, a szúnyoglárvákból, puhatestűekből álló étrendjét.

Az átlaghorgász meg sem különbözteti a dévértől a laposkeszeget, a bagolykeszeget és a karikakeszeget. E halak rendkívül hasonlóak a dévérhez, ráadásul hibridek is léteznek.

A Duna és Tiszai horgászok gyakori zsákmánya a jászkeszeg. E keszegféle gyakran eléri a kilós súlyt és kitűnő sporthal. Szintén folyóvízi hal a szilvaorrú keszeg és a paduc. Gyakran kisebb folyókban, patakokban is fellelhetők, viszont ott megfogásuk nagyon nehéz, mivel ezek nagyon félős halak.

E fajok alkotják a magyar horgász legtöbb zsákmányát; talán csak a ponty előzi meg őket.

Az összes keszeg húsa jóízű, viszont a sok szálka miatt óvatosan kell fogyasztani őket.

Elsőnek a keszeg és a ponty hibridjének tűnnek a kárászok. Magyarországon két fajuk fordul elő: a széles, magyar, vagy arany kárász, mely őshonos, és az ezüst kárász, amely telepítéssel került hazánkba Kínából. Mind a kettő mohón habzsolja a pontynak, keszegnek felkínált csalit. Húsuk jóízű, de nagyon szálkás.

Ugyancsak ázsiai teremtmény az amur. Nomen est omen: e halfaj az Amur folyóból származik. Hatalmasra megnő, majdnem 30 kilósra is. Torpedóformájú, izmos teste szinte szántja a vizet, ahogyan szüntelenül friss növényi hajtásokat keres. Az amur tipikusan a nyár hala, eredeti élőhelyén magasabb a vizek átlaghőmérséklete, mint nálunk, de a hazai viszonyokhoz is sikeresen alkalmazkodott. Akkor kezd erőteljesen táplálkozni, ha a víz hőmérséklete meghaladja a 18 fokot, 30 fokos vízben a leggyorsabb az emésztése. Ezek az időszakok nálunk július-augusztusra esnek leginkább, bár májustól már van esélyünk amurfogásra. Sajnos sok nádas szenvedte már ennek a halfajnak a behozatalát, ugyanis a nádhajtást percek alatt lelegeli, nagy kár okozva ezzel. Viszont talán a legsportszerűbb hal: fárasztása a horgon órákat tarthat, látványos kirohanásokkal megdobbantva a horgászok szivét. Konyhailag kevésbé használható, lévén szálkás és picit növényízű. Invazív halfajnak számít, tilos visszaengedése a természetes vizekbe! [2]

Utolsó ázsiai halunk a busa. Néhányan tréfásan magyar bálnának nevezik. A harcsa után a legnagyobb magyar halfaj. Bálna mivoltát jelzi, hogy planktonevő; fő tevékenysége a vízközt való szűrögetés. Mivel csalival szinte megfoghatatlan, csak a halászok számára jelent komoly ösztönzést. Húsa rossz ízű, de véd a szívinfarktustól.

Nagyon is magyar hal viszont a balin, vagy a villámkeszeg. Ragadozó, fogatlan pontyféle. A kishalat összetereli, és látványosan a víz tetején elkapja. Néha kis is ugrik, szinte mindig nagy loccsanás jelzi a "rablás" helyét. Megfogása nehéz, lévén nagyon rafinált.

A balin gyakori zsákmánya a szélhajtó küsz vagy sneci. Kicsi hal ez; alig éri el a 10 cm-t. Nagy rajokban behulló rovarokra vadászik.

Hasonlóan ragadozó hal a fogassüllő.

Mobil appok horgászatban[szerkesztés]

Számos más sportághoz és aktív szabadidőtöltéshez hasonlóan, mára a horgászatnál is megjelentek az okostelefon-alkalmazások, mint segédeszközök és közösségi média megosztási lehetőségek. Egyes horgász alkalmazás több funkcióval is rendelkezik, mint pl. a fogások rögzítése fotókkal, automatikus horgászatra alkalmas víz meghatározása vagy annak keresése GPS pozíció alapján, valamint kapások megosztása weben és közösségi média portálon.[3]

Az első magyar horgászirodalom[szerkesztés]

A horgászattal és halászattal kapcsolatos irodalmunk több száz kötetes. A rengeteg könyvet, cikket és írást nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Grossinger János, Reisinger János és Szirmai András publikáltak ichthyológiai tanulmányokat hazánkban elsőként a XVII.-XVIII. században, igaz latin nyelven.

Az első, valóban horgász témájú írás: Dr. Pelech E. Jánostól származik, címe : A pisztráng. Ez a kis írás 1879-ben látott napvilágot, a Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének az 1879/VI. évfolyamban. A mű napjainkra már sajnos közkönyvtárakban fellelhetetlen. Az írás nyelvezete és stílusa mosolyt csal arcunkra, de így is érdekes olvasmány, mivel a természet iránti rajongó szeretetről tesz tanúbizonyságot. Neves természettudósunk és polihisztorunk, Herman Ottó is említést tesz a Magyar Halászat Könyvében(1887) erről a különleges munkáról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) Emelkednek a horgászati díjak - 2012.
  2. Horgász-Zóna. Horgász-Zóna portál. (Hozzáférés: 2016. június 13.)
  3. Halnapló mobil app a Google Play-en [1]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi Sporthorgász Szövetség XIV. kongresszusa 1967.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgászat témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]