Garda (halfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Garda
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Ostariophysi
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Pelecus
Agassiz, 1835
Faj: P. cultratus
Tudományos név
Pelecus cultratus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Clupea ziga Wulff, 1765
  • Cyprinus cultratus Linnaeus, 1758
  • Salmo microps Hardin, 1862
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Garda témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Garda témájú kategóriát.

A garda (Pelecus cultratus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen faja.

Egyéb elnevezései: sugár kardos (némely forrásokban egybeírva), balatoni hering, kardkeszeg, karda, szabóhal vagy vezérgarda.[1] Magyarországon a 2014-es „Év hala” választáson a három jelölt egyike volt.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Garda a Tiszából

A garda álló és lassú folyású vizek lakója; szívesen tanyázik brakkvízben is. Közép-Európától a Kaszpi-tengerig megtalálható; az Aral-tóban is van állománya. Magyarországon a nagyobb folyókban és a Balatonban él, ahol régebben akár 50-300 tonnát is fogtak évente.

Balatoni halászatának a múltban komoly rituáléja alakult ki, a rajban járó halakat a halászok Tihany magaslatain figyelő őrszemek útmutatásai alapján igyekeztek bekeríteni és kifogni, erről kapta a faj a látott hal nevet.[3] Ennek emlékezetére Tihanyban a 2000-es évek eleje óta évről évre megrendezik a Látott Hal Fesztivált, hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényként.[4][5]

Megjelenése[szerkesztés]

A hal átlagos testhossza 25-35 centiméter, legfeljebb 60 centiméter. A legnehezebb lemért példány 2 kilogrammot nyomott. Szájrése meredeken felfelé irányul. 90-115 kicsi pikkelye van a hullámos oldalvonala mentén.

Életmódja[szerkesztés]

Rajhal, amely napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik. Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok és apró halak. Legfeljebb 11 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Május-júliusban ívik, 3-4 évesen válik ivaréretté.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]