Sükösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sükösd
Sükösdi utcakép
Sükösdi utcakép
Sükösd címere
Sükösd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás nagyközség
Polgármester Tamás Márta (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 6346
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 3627 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 94,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sükösd (Magyarország)
Sükösd
Sükösd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 10″, k. h. 18° 59′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 10″, k. h. 18° 59′ 38″
Sükösd (Bács-Kiskun megye)
Sükösd
Sükösd
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sükösd témájú médiaállományokat.

Sükösd nagyközség Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna-völgyi-főcsatorna mellett, a Dunától mintegy 6 km-re.
Bajától 12 km-re észak-északkeleti irányban. Az 51-es és az 54-es főúton keresztül lehet megközelíteni.

Szomszédos települések: északról Dusnok, keletről Nemesnádudvar, délről Érsekcsanád.

Története[szerkesztés]

Az 1521-ben Sykesd írásmóddal említett Ósükösd területén feküdt hajdan az egész falu, a Dunához jóval közelebb, mint most. Mivel a környék mocsaras volt, a kalocsai érsek átköltöztette a falut a magaspartra a 19. században, s így alakult ki a mai falu. A római katolikus templom 1821-ben épült. A település földesura évszázadokon át a kalocsai érsek volt, majd a két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Sükösdön jelentősebb birtoka.

Vályi András szerint: SÜKÖSD. Magyar, és rátz falu Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik Bajához 2 mértföldnyire, Sárközben; határja 3 nyomásbéli, egy része homokos, más része agyagos, kétszerest, ’s egyebet is középszerűen terem; szőleje van, kevés fűzes erdője is, nádgya bőven van, tűzre való fája nints, épűletre valót az Uraságnak engedelméből szereznek; szarvas marhákat, juhokat, és sertéseket tenyésztetnek; piatzok Baján van.

Fényes Elek szerint: Sükösd, magyar falu, Pest-Solt vgyében, Bajához 2 óra, 30 év óta dombon fekszik. Határa 6510 hold, mellyből szántóföld 2061 hold, rét 1260 h., legelő s tavak, 5-ik s 6-dik évben használhatók 1132 h., kiirtott szőlők 83 h., uj szőlő 77 h., kis-kellői szőlő 49 h., uradalmi erdő 231 h. Fekete nevü, iharos erdő 231 h., gemenczi erdő, melly tolnamegyei decsi és őcsényi helységekkel határos 1457 hold, a helység lágy erdeje 28 hold. Majorsági szántó és rét 84 h. Szántóföldjei részint homokdombokon, vannak, mellyek csak rozsot teremnek, részint lapályban, de ezek árvizek által rongáltatnak a legelővel és kaszállókkal együtt. Népessége 2983 rom. kath., kik dalmátok voltak, de már jobbára elmagyarosodtak. Kath. paroch. templom. A Dunából több erek és fokok szakadnak ki, mint: Vajas vize, Hajdufok, Korpádi és Kerülő fokok. Birtokosa a kalocsai érsek.

Lakosság száma: 1870-ben 3.513 fő, 1900-ban 3.922 fő, 1949-ben 4.578 fő, 1980-ban 4.323 fő, 2011-ben 3.779 fő.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna-kápolna
  • A római katolikus templom 1821-ben épült fel.
  • Szent Anna nevére szentelt kápolnáját 1747-ben építette Pocskai Gergely érseki erdész. A legenda szerint azért, mert egy vadászaton véletlenül agyonlőtte a leányát. A kápolna ma híres búcsújáró hely.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)