Dunaszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaszentbenedek
Dunaszentbenedek címere
Dunaszentbenedek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Vargyas Mihály[1]
Irányítószám 6333
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 838 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 34,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaszentbenedek (Magyarország)
Dunaszentbenedek
Dunaszentbenedek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″
Dunaszentbenedek (Bács-Kiskun megye)
Dunaszentbenedek
Dunaszentbenedek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dunaszentbenedek weboldala

Dunaszentbenedek (horvátul Sabendak[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Bács-Kiskun megyében található, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján.

A falu Dunapatajtól 10 km-re, Kalocsától 12 km-re fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A legközelebbi vasútállomások Kalocsán és Dunapatajon vannak.[4] A közeli Duna-hidak, a Beszédes József híd Dunaföldváron és Szent László híd Szekszárdon is igénybevehetőek a Dunántúl irányába. A legközelebbi kompjárat Géderlak-Paks között működik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …"

Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás.

Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.

Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.

A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.

A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.

A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.

A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban.
  • A reformátis templom 1788-ban épült.
  • Millenniumi emlékmű

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunaszentbenedek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  4. 2007. március 4-étől mindkét vonalon "ideiglenesen" szünetel a személyforgalom.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]