Dunaszentbenedek
| Dunaszentbenedek | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vargyas Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 6333 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 777 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunaszentbenedek
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″ | |||
Dunaszentbenedek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Dunaszentbenedek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentbenedek témájú médiaállományokat. | |||
Dunaszentbenedek (horvátul: Sabendak[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A község Bács-Kiskun megyében található, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján, a Paksi Atomerőművel átellenben.
A falu Dunapatajtól 10 km-re, Kalocsától 12 km-re fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A legközelebbi vasútállomások Kalocsán és Dunapatajon vannak.[4] A közeli Duna-hidak, a Beszédes József híd Dunaföldváron és Szent László híd Szekszárdon is igénybevehetőek a Dunántúl irányába. A legközelebbi kompjárat Géderlak-Paks között működik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.
Története[szerkesztés]
| „ | …Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! … | ” |
| – Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás. | ||
Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.
Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.
A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.
A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.
1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.
Címer leírása[szerkesztés]
Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.
A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.
A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,2% (18,2% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban.
- A református templom 1788-ban épült.
- Millenniumi emlékmű
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dunaszentbenedek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ 2007. március 4-étől mindkét vonalon "ideiglenesen" szünetel a személyforgalom.
- ↑ Dunaszentbenedek Helységnévtár
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
- Biskói komptragédia (1887)
