Dunaszentbenedek

	Dunaszentbenedek
	; Dunaszentbenedek címere
	; Dunaszentbenedek címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Vargyas Mihály
Irányítószám	6333
Körzethívószám	78
	Népesség
Teljes népesség	777 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	34,81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	23,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Dunaszentbenedek Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″
	Dunaszentbenedek Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Dunaszentbenedek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentbenedek témájú médiaállományokat.

Dunaszentbenedek (horvátul: Sabendak^[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.

Fekvése[szerkesztés]

A község Bács-Kiskun megyében található, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján, a Paksi Atomerőművel átellenben, az 5103-as út mentén.

A falu Dunapatajtól 10, Kalocsától 12 kilométerre fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A legközelebbi vasútállomások Kalocsán és Dunapatajon vannak.^[4] A közeli Duna-hidak, a Beszédes József híd Dunaföldváron és Szent László híd Szekszárdon is igénybe vehetőek a Dunántúl irányába. A legközelebbi kompjárat Géderlak és Paks (Dunakömlőd) között működik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.

Története[szerkesztés]

„	…Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …	”
– Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás.

Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.

Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.

A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.

A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.

Címer leírása[szerkesztés]

Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.

A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.

A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Füri Bálint (független)^[5]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Vargyas Mihály (független)^[1]
2014–2019:
2019-től: Vargyas Mihály (független)^[6]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,2% (18,2% nem nyilatkozott).^[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban.
A református templom 1788-ban épült.
Millenniumi emlékmű

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Dunaszentbenedek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)^{[halott link]}
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
↑ 2007. március 4-étől mindkét vonalon szünetel a személyforgalom.
↑ Dunaszentbenedek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
↑ Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
↑ Dunaszentbenedek Helységnévtár