Dunaszentbenedek

Dunaszentbenedek
Dunaszentbenedek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Vargyas Mihály
Irányítószám	6333
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	808 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	34,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaszentbenedek Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″46.594, 18.892
Dunaszentbenedek Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dunaszentbenedek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentbenedek témájú médiaállományokat.

Dunaszentbenedek (horvátul Sabendak) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.

Fekvése

A község Bács-Kiskun megyében található, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján, a Paksi Atomerőművel átellenben.

A falu Dunapatajtól 10 km-re, Kalocsától 12 km-re fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A legközelebbi vasútállomások Kalocsán és Dunapatajon vannak. A közeli Duna-hidak, a Beszédes József híd Dunaföldváron és Szent László híd Szekszárdon is igénybevehetőek a Dunántúl irányába. A legközelebbi kompjárat Géderlak-Paks között működik.

Nevének eredete

Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.

Története

"… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …"

Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás.

Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.

Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.

A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.

A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.

Címer leírása

Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.

A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.

A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Nevezetességei

• A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban.
• A reformátis templom 1788-ban épült.
• Millenniumi emlékmű

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye