Uszód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Uszód
Uszód címere
Uszód címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás község
Polgármester Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6332
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség922 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uszód (Magyarország)
Uszód
Uszód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 12″, k. h. 18° 54′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 12″, k. h. 18° 54′ 14″
Uszód (Bács-Kiskun megye)
Uszód
Uszód
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Uszód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszód témájú médiaállományokat.

Uszód község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kalocsától északnyugatra, Dunaszentbenedek és Foktő között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Uszód mai formájában már a 16. században már fennállt. 1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték.

A török kor óta a helység a kalocsai érseki uradalomhoz tartozott. 1691-ben egynegyed, 1695-ben háromnegyed portával adóztatták meg. 1715-ben 17, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze e helységben, melyhez ekkor a Szatmár, Szent-Gál és Pálfölde nevű puszták tartoztak, 1832-ben azonban az érsekség és a főkáptalan között történt megosztás alkalmával a főkáptalan birtokába került.

A település református egyháza 1659-ben már fennállt, de mostani temploma 1790-ben épült, anyakönyvei 1783-ban kezdődnek. A római katolikusok plébániája 1870-ben alakult. Az anyakönyveik pedig 1871-ben kezdődtek. A településen a határrendezés 1864-ben történt. Pár évvel később, 1875-ben nagy árvíz sújtotta, mely sok kárt okozott.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 2257 magyar lakosa volt. Ebből 663 római katolikus, 1541 református, 40 izraelita volt.

A település Kara nevű dűlője egy elpusztult falu emlékét őrzi.

A Duna egyik nagy kanyarulatában fekvő Uszód vidékét Jókai Mór is megörökítette egyik novellájában:

"… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …"

(Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Okvátovity István (független)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Bedi Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Bedi Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Bedi Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Bedi Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Bedi Gyula (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 36%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,8% (20,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1599 tavaszán itt, Foktő és Uszód között a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit szétverték.
  • Benedek Péter Emlékház, amelyet egy régi, műemlékké nyilvánított népi lakóházban rendeztek be[11]
  • A római katolikus templom 1872-ben épült.
  • A református templom 1790-ben épült.
  • A templom melletti két emlékmű
  • Uszódi népviselet és néptánc („gubbantós”)[12]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  6. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. Uszód Helységnévtár
  11. A ház adatlapja. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
  12. Uszódi “Gubbantós”. Uszód.hu. [2019. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]