Uszód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uszód
Uszód címere
Uszód címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Bedi Gyula (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 6332
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1001 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uszód (Magyarország)
Uszód
Uszód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 12″, k. h. 18° 54′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 12″, k. h. 18° 54′ 14″
Uszód (Bács-Kiskun megye)
Uszód
Uszód
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Uszód weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszód témájú médiaállományokat.

Uszód (horvátul Vusad[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kalocsától északnyugatra, Dunaszentbenedek és Foktő között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Uszód mai formájában már a 16. században már fennállt.

1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték.

A török hódoltság óta a helység a kalocsai érseki uradalomhoz tartozott.

1691-ben egynegyed, 1695-ben háromnegyed portával adóztatták meg.

1715-ben 17, 1720-ban 15 magyar háztartást írtak össze e helységben, melyhez ekkor a Szatmár, Szent-Gál és Pálfölde nevű puszták tartoztak.

1832-ben azonban az érsekség és a főkáptalan között történt megosztás alkalmával, a főkáptalan birtokába került.

A település református egyháza 1659-ben már fennállt, de mostani temploma 1790-ben épült, anyakönyvei 1783-ban kezdődnek.

A római katolikusok plébániája 1870-ben alakult. Az anyakönyveik pedig 1871-ben kezdődtek. A településen a határrendezés 1864-ben történt. Pár évvel később, 1875-ben nagy árvíz sújtotta, mely sok kárt okozott.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 2257 magyar lakosa volt. Ebből 663 római katolikus, 1541 református, 40 izraelita volt.

A település Kara nevű dűlője egy elpusztult falu emlékét őrzi.

A Duna egyik nagy kanyarulatában fekvő Uszód vidékét Jókai Mór is megörökítette egyik novellájában:

"… Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …"

(Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1599 tavaszán itt Foktő és Uszód között a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökökön, akiknek élelemszállító hajóit szétverték.
  • Benedek Péter Emlékház
  • A római katolikus templom 1872-ben éplüt.
  • A református templom 1790-ben éplült.
  • A templom melletti két emlékmű

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Uszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]