Harta (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harta
Harta utcarészlet.jpg
Harta címere
Harta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás nagyközség
Polgármester Dollenstein László[1]
Irányítószám 6326
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 3328 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 25,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 129,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harta (Magyarország)
Harta
Harta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 19° 01′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 19° 01′ 39″
Harta (Bács-Kiskun megye)
Harta
Harta
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Harta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harta témájú médiaállományokat.

Harta (horvátul Karta, Hartava, (németül: Hartau[3]) nagyközség Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban.

Elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a településnek két ismert neve van. A felsőszentivániak Karta, a bátyaiak Hartava néven említették.[4]

Fekvése[szerkesztés]

A Duna mellett; Budapesttől 100 km-re, az 51-es főúton Solt és Dunapataj között található.

Története[szerkesztés]

Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkorból és avar-korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú honfoglaláskori temetőt is feltártak itt a közelmúltban.

A település nevét az oklevelek 1187-ben említik először. Nevét 1193-ban Horta, 1289-ben Harta alakban írták.

1187-ben Eufrozina királyné (1146), II. Géza király neje Harta egy részét a székesfehérvári kereszteseknek adta, míg Harta másik része fehérvári várbirtok volt.

A település a tatárjárás alatt lakatlanná vált, s a lakatlanná vált várföldet (a várjobbágyok, és Hartai(?) nemesek földje mellett) IV. László király, 1289-ben Vejtei Sebestyénnek adta, és határát leíratta. Az oklevélben leírt határ a déli Duna-parttól kelet felé indulva a „várjobbágyok és nemesek Hartája” megfelel a mai Dunapataj mellett fekvő Nagyharta pusztának. Északon Ölle és Szüle faluval (ma puszta) határos.

Hartáról a Madocsai rév vitt át a Dunántúlra.

A települést Harta, Kis-Harta, 1455-ben Nagy-Harta neveken említik az okiratok.

1455-ben Mikolai Mihály és Bálint birtoka. 1573-ban, a török időkben a székesfehérvári vár tartozéka. 1686-os összeíráskor már mint néptelen helyet említették.

17221724 között a település földesura gróf Ráday Pál volt, aki az elnéptelenedett faluba Württemberg, Hessen, Pfalz és Speyer környéki németeket telepített.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

1910-ben 4967 lakosából 1968 magyar, 2962 német volt. Ebből 1447 római katolikus, 836 református, 2626 evangélikus volt.

2001-ben lakosságának 6,4%-a sváb, a többiek nagyrészt magyar nemzetiségűek.

A településhez tartoztak Hartaibojár és Hartaimikla, valamint Dunatetétlen és Érsekiharta puszták is.

Hartaibojár, Hartaimikla[szerkesztés]

A 16. században még önálló helység volt. Bojárt (Bolyár) és Miklát 1596-ban Szegedy Márton és András kapták királyi adományként. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás adatai szerint e két puszta Tersztyánszky László és József, továbbá Vigyázó Pál és Mihály birtoka volt.

Szülleölle puszta[szerkesztés]

Nevét 1427-ben említettek először az oklevelek, ekkor került Kormői Péter neje Katalin birtokába. A 18. században a Földváry családé, a 20. század elején a hartaiak birtoka, akik a mintegy 500 hold erdőt 1865-ben kiirtották és szántófölddé alakították át. A helység neve előtte Kisharta volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Egyes műkedvelő helytörténészek szerint a község neve a német „hart” (kemény) szóból származhat, ugyanis Hartát nagyrészt német telepesek népesítették be a 18. században. A környékbeliek szerint rendkívül keményen dolgoztak, ezért kaphatta a település ezt a nevet.

A fenti magyarázat népetimológia. Tekintve, hogy a falut Horta vagy Harta néven már 12–13. századi oklevelek is említik, neve nyilvánvalóan nem származhat a 18. századi német telepesektől.

Források[szerkesztés]


Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)

További információk[szerkesztés]