Pirtó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pirtó
Knob-kastély Bahget Iskander felvétele
Knob-kastély
Bahget Iskander felvétele
Pirtó címere
Pirtó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállás község
Polgármester Nagy Ferenc (Fidesz)[1]
Irányítószám 6414
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 926 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pirtó (Magyarország)
Pirtó
Pirtó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 47″, k. h. 19° 25′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 47″, k. h. 19° 25′ 59″
Pirtó (Bács-Kiskun megye)
Pirtó
Pirtó
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Pirtó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirtó témájú médiaállományokat.

Pirtó község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Vonattal elérhető a Budapest–Kelebia-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a népvándorlás idején s az Árpád-korban is lakott volt. A 13. században a betelepülő kunok szállásterületének része lett. A 16. században török megszállás alá került, s ettől kezdve osztozott Kiskunhalas város sorsában. A török kiűzése után a gróf Cseszneky család és a halasi gazdák közös legelőterülete lett. A lassan újranépesedő pirtói határban a 19. századra kiterjedt tanyavilág alakult ki. Önálló településsé csak 1947-ben szervezték, ekkor szakadt el Kiskunhalastól.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 10%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17% (26,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Pirtó környékén, akárcsak a Kiskunság nagy részén változatos a táj; borókás, jelentős méretű homokbuckák, nyárfaligetek, telepített fenyvesek váltják egymást.

Híres emberek[szerkesztés]

A 18. században Pirtó volt gróf Cseszneky János, neves lótenyésztő ménesének központja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pirtó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Pirtó Helységnévtár