Bátya
| Bátya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kalocsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zsebics Ilona (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6351 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2016 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bátya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 29′ 25″, k. h. 18° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 25″, k. h. 18° 57′ 32″ | |||
Bátya
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Bátya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bátya témájú médiaállományokat.
|
|||
Bátya község (horvátul: Baćino, Baćin[3]) Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bács-Kiskun megye nyugati részén, a Duna mentén, annak bal partján, Kalocsától délre fekvő település. Kalocsa 8 km, Baja 38 km távolságra található. Gerjen 4 km-re van légvonalban a Duna túlpartján. Szomszédai még Fajsz, Drágszél és Miske
Története[szerkesztés]
A terület már a 9. században is lakott volt, a lakosságot avarok és szlávok alkották.
Bátya (Bácsa) nevét az oklevelek 1061-ben említik először, ekkor Bacha alakban írják nevét.
1061-ben I. Béla király adta Bátyát az általa alapított szekszárdi apátságnak uradalmával együtt, s határait is leíratta. E határleírásban ma is azonosítható helynevek vannak, mint például: Péterhát puszta, Homoród, Dalocsa, és Vajas (víz), Bóvár (1884-es térkép), Mögye-fok, Sártű-fok, és Tira puszta. A körülírt nagy határon belül ma több községet és pusztát találunk, így Fajszot és Oroszit, s az 1061-es összeírás szerint lakói magyarok voltak, s e határon belül csak Halász faluban van idegennek egy ekényi földje.
1299-ben a szekszárdi apátság bátyai jobbágyai megveszik egy arkai föld felét, és megkapnak egy telket Szakmáron.
1331-ben az írásokban bátyai egyházi nemes jobbágyok szerepelnek, közülük való lehet az 1329-ben okiratban említett István, királyi ember is.
A település a török időkben elnéptelenedett.
A török hódoltság idején települtek ide a rácok. Ma horvát kisebbségi önkormányzat működik a faluban. 2001-ben a horvát lakosok aránya 13,8% volt.[4]
Források[szerkesztés]
- MTA.lt.48.sz.
- Dl.106 181
- Györffy György: Fejér várm.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (barokk, 1790)
- Kálvária
- Szentháromság-szobor
- Az őszi ültetésű bátyai fokhagyma hungarikum.
Hírességei, szülöttei[szerkesztés]
- 1943. augusztus 8. - Harangozó Teri énekesnő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ KSH
