Bátya

	Bátya
	; Bátya címere
	; Bátya címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Zsebics Ilona (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	6351
Körzethívószám	78
	Népesség
Teljes népesség	2016 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	58,98 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	33,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bátya Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 29′ 25″, k. h. 18° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 25″, k. h. 18° 57′ 32″
	Bátya Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Bátya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bátya témájú médiaállományokat.

Bátya község (horvátul: Baćino, Baćin^[3]) Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye nyugati részén, a Duna mentén, annak bal partján fekszik. Kalocsától 6 kilométerrel délre, Bajától 33 km-rel északra található légvonalban. Gerjen 4 km-re van a Duna túlpartján. Szomszédai még Fajsz, Drágszél és Miske

Története[szerkesztés]

A terület már a 9. században is lakott volt, a lakosságot avarok és szlávok alkották.

Bátya (Bácsa) nevét az oklevelek 1061-ben említik először, Bacha alakban.

1061-ben I. Béla király adta Bátyát az általa alapított szekszárdi apátságnak uradalmával együtt, s határait is leíratta. E határleírásban ma is azonosítható helynevek vannak, mint például: Péterhát puszta, Homoród, Dalocsa, és Vajas (víz), Bóvár (1884-es térkép), Mögye-fok, Sártű-fok, és Tira puszta. A körülírt nagy határon belül ma több községet és pusztát találunk, így Fajszot és Oroszit, s az 1061-es összeírás szerint lakói magyarok voltak, s e határon belül csak Halász faluban van idegennek egy ekényi földje.

1299-ben a szekszárdi apátság bátyai jobbágyai megveszik egy arkai föld felét, és megkapnak egy telket Szakmáron.

1331-ben az írásokban bátyai egyházi nemes jobbágyok szerepelnek, közülük való lehet az 1329-ben okiratban említett István, királyi ember is.

A település a török időkben elnéptelenedett.

A török hódoltság idején települtek ide a rácok. Ma horvát kisebbségi önkormányzat működik a faluban. 2001-ben a horvát lakosok aránya 13,8% volt.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 12,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (18,4% nem nyilatkozott).^[5]

Források[szerkesztés]

MTA.lt.48.sz.
Dl.106 181
Györffy György: Fejér várm.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom (barokk, 1790)
Kálvária
Szentháromság-szobor
Az őszi ültetésű bátyai fokhagyma hungarikum.

Hírességei, szülöttei[szerkesztés]

1943. augusztus 8. - Harangozó Teri énekesnő

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Bátya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
↑ KSH
↑ Bátya Helységnévtár