Dunapataj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dunapataj
Our Lady of Hungary Church, Dunapataj.jpg
Dunapataj címere
Dunapataj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás nagyközség
Polgármester Dusnoki Csaba (független)[1]
Irányítószám 6328
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség3012 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület90,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunapataj (Magyarország)
Dunapataj
Dunapataj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 18° 59′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 18° 59′ 46″
Dunapataj (Bács-Kiskun megye)
Dunapataj
Dunapataj
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Dunapataj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunapataj témájú médiaállományokat.

Dunapataj nagyközség Bács-Kiskun megyében a kalocsai járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A Duna bal partján fekszik, az 51-es főút mellett.

A nagyközséghez tartozik a közkedvelt fürdő- és üdülőhely, a Szelidi-tó. A tavat legkönnyebben a községből induló úton lehet megközelíteni. Kerékpárral Dunapatajt az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea nemzetközi kerékpár útvonalon, a Szelidi-tavat pedig a községből kiinduló új kerékpárúton lehet elérni. Vonattal a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj-vasútvonalon volt elérhető, ahol 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.

Története[szerkesztés]

Dunapataj és a szomszédos Szelidi-tó között bronzkori település emlékeit találták meg, e szerint már korán lakott volt a terület.

A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen az akkor még mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken.

A területet a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. Pata Géza kortársa, illetve valamilyen fokú rokona lehetett.

Oklevelek először 1145-ben említették a község nevét, és valószínűleg már igen korán, a 13-14. században kőből épített, méretes templommal rendelkezett a falu.

A középkorban Pataj a Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-es oklevél szerint ekkor már plébániája is volt.

Pataj fejlődése a 14. században vett lendületet. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka volt. 1409 és 1872 között mezővárosi rangban állt, ezt bizonyítja egy 1639-ben kelt oklevél is, amely mezővárosként említette.

A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztították el, lakossága kontinuus maradt, illetve betelepülőkkel gyarapodott.

1561-ben Ferdinánd király Paksy János komáromi várkapitánynak adományozta a mezővárost.

A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a református vallásúak adták. Az első hiteles adat a pataji reformációra nézve az 1576-os hercegszőllősi zsinat, amelyen Tatár Mihály pataji prédikátor is részt vett. A katolikus vallás csak a 18. századtól kezdett el teret nyerni a településen - katolikusok beköltözésével.

Rákóczi fejedelem 1703-ban kelt oltalomlevelében megtiltotta hadainak, hogy a település lakosait támadják, javaikat rongálják. Az 1700-as években többször is birtokost váltott Pataj.

A település egy ideig református püspöki székhely volt, pataji születésű püspöke Patai P. Sámuel volt. Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, a lakosság a református többségét a közelmúltig megtartotta.

A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve több szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek, szőlő és gyümölcstermesztés, de jelentős volt az állattenyésztés is, főleg a marhatartás.

Pataj meghatározó és fájó eseménye a Tanácsköztársaság ideje, ezen belül is az 1919 június 18-23. közötti időszak. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a Duna-melléki ellenforradalom. Rövid harcok után győzött a vörös hatalom, és az ezt követő megtorlások során Szamuely Tibor vezetésével 63 főt akasztottak fel vagy lőttek agyon a hírhedt Lenin-fiúk.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

1910-ben 5871 lakosából 5858 magyar volt. Ebből 1870 római katolikus, 3718 református, 186 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Schramm Gábor (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Dusnoki Csaba (független)[4]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Dusnoki Csaba (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,3%, református 31,4%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (19,7% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 2 db körforgó

Épült 1761-ben copf stílusban, Nepomuki Szent János tiszteletére. Különlegessége 1934-es átépítésből, bővítéséből adódik, amit Möller Károly építész dolgozott ki, és az ő irányítása alatt hajtották végre. A templom szentélyét levágták a templomhajóról, majd görgők és csigás szerkezetek segítségével 6 ember közel 10 métert húzta odább. A köztes rész felfalazásával növelték a meg a templomhajót. Magyarországon ez volt az első épületelhúzás, a templom műemléki épület.[6]

  • Református templom. A 15. századból származik, tornyát 1773-ban emelték.
  • Szelidi-tó: Sajátos vízösszetételű, gyógyhatású, kellemesen selymes hatású vize van az 5 km hosszú és 200 m széles, kerékpárral körbejárható szikes tónak. A tó és környezete természetvédelmi terület, amit a Kékmoszat tanösvény mutat be. A tó vize nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid tartalmú. Idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére javallott. Közel 1 km hosszú homokos, gyermekbarát strand, lassan mélyülő parttal és nosztalgiát ébresztő hangulattal várja a vendégeket. A fejlesztések eredményeként az akadálymentesített központi épületben kialakított büfé, ajándékbolt, mosdók, öltözők, pelenkázó még nagyobb kényelmet biztosít a család minden tagja számára. A strandterület szolgáltatásai: szabadidős és sporteszközök kölcsönzése, játszótér, strandröplabda pályák, tanösvény, megvilágított kerékpárút a tó körül és a tóhoz. A tó körül kiépült üdülőterület nyaralói, stégei sok helyi és távoli lakos pihenését, fürdőzését, horgászatát szolgálják. A hazai állóvizekben élő összes halfaj megtalálható a tóban, ezért színes halállománnyal télen-nyáron várja a horgászokat. A Szittyó tér és környéke, valamint az Árnyas Kemping területe több rendezvény és fesztivál helyszíne. Horgászható halfajok: harcsa, csuka, süllő, pontyfélék, keszegfélék.[7]
  • Pataji pacalpörkölt: A magyarországi pacalpörkölt-főzés egyik központi helye Dunapataj, ahol Gyimesi József(1921-1991) hentes és mészáros mester kísérletezte ki, majd több évtizeden keresztül főzte és árusította kiváló, később országszerte is híressé vált pacalpörköltjét. Helyben azóta is nagy kedvvel és gonddal főzik ezt az ételt. A hazai pacalfőzés őshazájában a Pataji Ősz rendezvénysorozat részeként főzőversennyel és kóstolással tisztelegnek emléke előtt.[7]
  • Szelidi-tó Futás és Halászléfőző Fesztivál: Természetvédelmi területen, 4-11-22-33 kilométeres távokon folyik a verseny. A futók a Halászléfőző Fesztiválon készült ételekkel ünnepelhetnek. A fürdőzők és érdeklődők számára a tó vendéglátói ez alkalommal szabadtéri „látványkonyhában” főzik a halászlét.[7]
  • Miklapuszta. Itt található hazánk legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor a területet víz borítja, megjelennek a vízimadarak, és nyomukban a ragadozók, mint a kígyászölyv, a parlagi- és rétisas. Fészkel itt bíbic, székicsér, túzok és ugartyúk.
  • Bencze-kastély. A Szelidi-tó szomszédságában álló kastély Bencze Gábor földbirtokosról kapta a nevét. A kastély környezetében egykor jelentős szőlőművelés folyt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Dunapataj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  4. Dunapataj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  5. Dunapataj Helységnévtár
  6. Dunapataj honlapja
  7. a b c Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.

Magyar Bálint: A Dunánál I-II. Dunapataj 1944-1958. Dokumentumszociográfia. Új Mandátum Kiadó, Jelenkutató Alapítvány, Budapest 2007.

További információk[szerkesztés]