Kiskőrösi járás

	Kiskőrösi járás
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Bács-Kiskun vármegye
Járási székhely	Kiskőrös
Települések száma	15
városok	4
	Népesség
Teljes népesség	52 135 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	1130,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	A Kiskőrösi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Kiskőrösi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kiskőrös. Területe 1130,33 km², népessége 54 807 fő, népsűrűsége 48 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Négy város (Kiskőrös, Izsák, Kecel és Soltvadkert) és 11 község tartozik hozzá.

A Kiskőrösi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozott, és székhelye mindvégig Kiskőrös volt.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2012. január 1.)	Terület (km²)
Kiskőrös	járásszékhely város	Kiskőrösi	14 259	102,23
Izsák	város	Kiskőrösi	5 904	113,76
Kecel	város	Kiskőrösi	8 687	114,48
Soltvadkert	város	Kiskőrösi	7 433	108,86
Akasztó	község	Kiskőrösi	3 230	64,88
Bócsa	község	Kiskőrösi	1 830	97,04
Császártöltés	község	Kiskőrösi	2 323	82,06
Csengőd	község	Kiskőrösi	2 020	48,89
Fülöpszállás	község	Kiskőrösi	2 278	91,32
Imrehegy	község	Kiskőrösi	694	70,31
Kaskantyú	község	Kiskőrösi	926	58,28
Páhi	község	Kiskőrösi	1 184	38,96
Soltszentimre	község	Kiskőrösi	1 261	44,49
Tabdi	község	Kiskőrösi	1 076	21,39
Tázlár	község	Kiskőrösi	1 702	73,38

Története

A Kiskőrösi járás elődje a 19. század közepén a Solti járás felosztásával létrejött Solti alsó járás volt, melynek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Kiskőrös volt a székhelye.

Az 1950-es megyerendezés során a Kiskőrösi járás Bács-Kiskun megyéhez került.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és minden község valamely város- vagy nagyközségkörnyék része lett. A Kiskőrösi járás valamennyi községe a Kiskőrösi városkörnyékhez került.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Kiskőrösi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Akasztó	1898	Solti alsó járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Bajaszentistván	1898	Solti alsó járásból	1922	Kalocsai járáshoz
Bócsa	1906	(Tázlár határából alakult)	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Császártöltés	1898	Solti alsó járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Csengőd	1924	Kunszentmiklósi járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Érsekcsanád	1898	Solti alsó járásból	1922	Kalocsai járáshoz
Fülöpszállás	1956	Kunszentmiklósi járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Hajós	1898	Solti alsó járásból	1924	Kalocsai járáshoz
Harkakötöny	1949	(Tázlár határából alakult)	1950	Kiskunhalasi járáshoz
Imrehegy	1952	(Kecel és Kiskunhalas határából alakult)	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Kaskantyú	1949	(Bócsa, Kiskőrös és Páhi határából alakult)	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Kecel	1898	Solti alsó járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Kiskőrös	1898	Solti alsó járásból	1973	várossá alakult
Nemesnádudvar	1898	Solti alsó járásból	1922	Kalocsai járáshoz
Páhi	1924	Kunszentmiklósi járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Pirtó	1947	Kiskunhalas határából alakult	1962	Kiskunhalasi járáshoz
Soltszentimre	1919	(Akasztó határából alakult)	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Soltvadkert	1898	Solti alsó járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Sükösd	1898	Solti alsó járásból	1922	Kalocsai járáshoz
Szeremle	1898	Solti alsó járásból	1922	Kalocsai járáshoz
Tabdi	1950	(Csengőd és Kiskőrös határából alakult)	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez
Tázlár^{[m 1]}	1898	Solti alsó járásból	1983	Kiskőrösi városkörnyékhez

↑ neve 1907‑1947 között Prónayfalva volt

Történeti adatai

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Források

A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
A KSH 2012. évi helységnévkönyve

↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)

[2] ve 1907‑1947 között Prónayfalva volt

[379cec21671dba0cb0cb296a984411f0c756e306-1] A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)

[1]

[m 1]