Pomázi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pomázi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Pomáz volt. Ezen a néven 1898-tól működött, de a Pilisi felső járás állandó székhelye már 1886 óta Pomáz volt. Megszűnésére 1940-ben került sor, amikor székhelyének Szentendrére helyezésével létrejött helyette a Szentendrei járás.

Története[szerkesztés]

A Pomázi járás elődje a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával létrejött Pilisi felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Pomáz volt a székhelye. A járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részének északi felét foglalta magába.

A 20. század fordulóján a Budapest körüli települések népessége, gazdasága és infrastrukturális fejlettsége erősen megnőtt, és elkezdődött a Nagy-Budapestet alkotó agglomeráció kialakulása, mely magába foglalta a Pomázi járás néhány települését is. Ezért először az 1910-es évek elején szervezték át a Budapest körüli járásokat, de ez még nem érintette a Pomázi járást. 1922-ben került sor a Budapest székhelyű Központi járás megszervezésére, ehhez az új járáshoz csatolták át 1924-ben a Pomázi járásból Pesthidegkút községet.

1934-ben a Pomázi járás öt legdélibb községét átcsatolták az újonnan alakult második Budapest székhelyű járáshoz, a Budakörnyékihez, mely a Biai járás helyét vette át, és melyhez a Központi járás azon hat községét is beosztották, melyek a Dunántúlon feküdtek.

1940-ben a járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, a térség tényleges központjává váló Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították, és ezzel a Pomázi járás helyét átvette a Szentendrei járás.

Községei[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Pomázi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Békásmegyer 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Budakalász 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Csobánka 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Dunabogdány 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Kisoroszi 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Klotildliget 1925 Piliscsaba határából 1940 Szentendrei járáshoz
Nagykovácsi 1898 Pilisi felső járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz
Pesthidegkút 1898 Pilisi felső járásból 1924 Központi járáshoz
Pilisborosjenő 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Piliscsaba 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Pilisszántó 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Pilisszentiván 1898 Pilisi felső járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz
Pilisszentkereszt 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Pilisszentlászló 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Pilisvörösvár 1898 Pilisi felső járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz
Pócsmegyer 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Pomáz 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Solymár 1898 Pilisi felső járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz
Szigetmonostor 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Tahitótfalu 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz
Üröm 1898 Pilisi felső járásból 1934 Budakörnyéki járáshoz
Visegrád 1898 Pilisi felső járásból 1940 Szentendrei járáshoz

Területe és népessége[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Pomázi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutaják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Az 1941 és 2001 közötti kiugró növekedés főképp az 1950-ben Budapesthez csatolt Békásmegyer területén felépült nagy lakótelepnek köszönhető.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 2001-ben
1898–1924 között 448 km² 33 39 47 50 63 74 157
1924–1934 között 435 km² 32 37 45 47 57 65 140
1934–1940 között 347 km² 23 27 31 32 39 46 105

Lásd még[szerkesztés]