Gabona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zab, árpa és néhány gabonából készült élelmiszer

A gabona azoknak a perjeféléknek az összefoglaló elnevezése, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható magjaik miatt termesztenek. Ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. A gabonafélék lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más haszonnövénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. A szénhidrátban gazdag gabonafélék alapélelmiszernek számítanak; egyes fejlődő országokban a rizs, a búza vagy a kukorica adja szinte a teljes étrendet. A fejlett országokban fogyasztásuk mérsékeltebb és változatosabb, de itt is alapvető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első gabonafélék gyűjtögetése a kőkörszakban kezdődött, amikor a vadászok étrendjüket egészítették ki a fűfélék magjaival. 23 ezer évvel ezelőtt a Genezáret-tó vidékén élő kőkorszaki emberek a hús mellett fűmagokat, mandulát, pisztáciát, fügét, vad olajbogyót is fogyasztottak. Az anatóliai Catal Hüyük neolitikus településén a kutatók előzetes DNS vizsgálata szerint 8500 éves termesztett gabonamaradványokat találtak.[1] Az ember első szerszámainak egyike a gabonafélék aratásához használt sarló volt. Már az őskorban szükségessé vált az egyre nagyobb gabonatermés érdekében hegyes csontokkal és faágakkal a termőföld fellazítása.

A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarság már kiterjedt földművelési és növénytermesztési ismeretekkel érkezett, ősi magyar búzafajtáink az alakor, tönke és a tönköly.

Főbb gabonafélék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában
Kambodzsai rizstermesztő
  • kukorica: alapélelmiszer Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában, illetve világszerte fontos takarmánynövény
  • rizs: a trópusi és egyes mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje
  • búza: a mérsékelt övi régiók fő gabonaféléje
  • árpa: malátakészítés és takarmány céljára termesztik olyan földeken, amelyek túl rossz minőségűek vagy túl hideg éghajlatúak a búza számára
  • cirok: fontos alapélelmiszer Ázsiában és Afrikában, valamint világszerte jelentős takarmánynövény
  • köles: hasonló, de nem azonos fajok összefoglaló elnevezése, amelyek fontos alapélelmiszernek számítanak Ázsiában és Afrikában
  • zab: korábban Skócia fő élelmiszernövénye, illetve világszerte termesztett takarmánynövény
  • rozs: hidegebb éghajlatú területeken jelentős
  • tritikálé: a búza és a rozs keresztezésével létrehozott takarmánynövény. Neve is a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered.
  • teff: Etiópia "csodagabonája" a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. Teff amhara nyelven: "elveszett", a magok kis mérete miatt. Szélsőséges földrajzi helyeken is megterem.
Aratás utáni életkép: szalmabálák az ausztráliai Omeo Victoriában
Aratás utáni életkép: szalmabálák az ausztráliai Omeo Victoriában

Egyéb, lisztkészítéshez használt növények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes növényeket, melyek magvaiból lisztet készítenek, esetenként gabonaként emlegetnek annak ellenére, hogy nem tartoznak a pázsitfűfélék közé, ilyen például a hajdina.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Anatóliában termesztették a legrégibb gabonát. (Hozzáférés: 2009. november 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cereal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabona témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a gabona címszóra a Wikiszótárban!