Szelidi-tó természetvédelmi terület
| Szelidi-tó | |
 | |
| A Szelidi-tó, a Tó vendéglő teraszáról, archív fényképen | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Bács-Kiskun vármegye |
| Típus | Morotvató |
| Hosszúság | 5 km |
| Szélesség | 0,2 km |
| Felszíni terület | 0,8 km2 |
| Legnagyobb mélység | 4,0 m |
| Elhelyezkedése | |
 Szelidi-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″46.623889°N 19.041944°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″46.623889°N 19.041944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelidi-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szelidi-tó Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében, a település határain belül.
Leírása, megközelítése
[szerkesztés]A Szelidi-tó 5 kilométer hosszú, 150–200 méter széles, 3–4 méter mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában, Dunapataj nagyközség külterületén található, mintegy 3 kilométerre Újtelek községtől északra, a Dunapatajt Szakmáron át Kalocsa keleti részeivel összekötő 5308-as útról letérve közelíthető meg. A tó déli partján, nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra.
Kékmoszat tanösvény
[szerkesztés]A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.
Hossza: 2400 m
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral
Története
[szerkesztés]A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas Szelid pusztáról kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő), eszerint átlagos alföldi magyar falu lehetett. A 16. század második felében elpusztult; határát onnantól, mint pusztát mindig a patajiak művelték és mindig Patajhoz tartozott.
A tó nevét legendák is magyarázzák. Az egyik szerint Szelid neve a közeli Várdomb erődítményével és a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva, megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, 'megszelídültek' ezen a területen. Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek. A legvalószínűbb, hogy a tó neve egyáltalán nincs összefüggésben a szelíd melléknévvel. Minden bizonnyal a szel magyar igetőből származik.
A tavat még a Duna vize mélyítette ki évezredekkel ezelőtt. Jelenleg 5 kilométer hosszú, szélessége átlagosan 150–200 méter között mozog, átlagos vízmélysége 3–4 méter, vize nyáron akár 28 °C-ra is felmelegedhet, így fürdőzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan (a gyógyfürdőkkel ellentétben), jelenleg még nem minősített gyógyvíz, ezért üdülőfalu létesült a környezetében.
A közelben található a a Kastély Szálló.
A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.
Források
[szerkesztés]- szelidinyar.hu - Mindent a Szelidi-tóról
- szelidinyar.hu - Szelidi-tó szállás és programajánló
- szelidinfo.hu
- Kékmoszat tanösvény
- A Szelidi-tó története Archiválva 2017. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szelidi-tó. KvVM Természetvédelmi Hivatala, 2016. augusztus 23. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
