Kunfehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunfehértó
Kunfehértó címere
Kunfehértó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskunhalasi
Jogállás község
Polgármester Harnóczi Sándor [1]
Irányítószám 6413
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 2121 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 78,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunfehértó  (Magyarország)
Kunfehértó
Kunfehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 43″, k. h. 19° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 43″, k. h. 19° 24′ 50″
Kunfehértó  (Bács-Kiskun megye)
Kunfehértó
Kunfehértó
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kunfehértó weboldala

Kunfehértó (horvátul Fertov, Vertov) község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi kistérségében.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A települést a közép- és újkorban Akgöl-nek (török - Fehértó), Fejírtónak, Fehértónak, Fehértó pusztának is nevezték.
  • A településnek két horvát (bunyevác) neve létezik. A felsőszentivániak Fertov-nak, a tompaiak Vertov-nak nevezték.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kunfehértó környéke a bronzkortól lakott, ezt a település környékén talált leletek tanúsítják. Középkori eredetű leleteket is találtak itt, amiket ma Sinka mester kincseként tartanak számon (21 darab ezüst- és arany tárgy). A török korban említik először a települést (1560). Ebben az időben határában vár állott.

1945 előtt a Dél-Alföldre jellemző tanyavilág helyezkedett el itt. Fehértó-pusztának hívták a területet, ami Kiskunhalas város részét képezte. 1903-ban lett vasútállomása a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal kiépülésének köszönhetően. 1930-ban nyílt meg a Kun-Fehér-Tó strand. Fehértó-pusztán 1932-ben közel 200 tanya állt itt. Mintagyümölcsös, magkísérleti telep, két elemi iskola is szolgálta az itteni lakókat. 1941-ben 1457 ember élt itt. 1942-ben mezőgazdasági téli iskola nyílt itt (mai gyermekotthon). 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdruta páfrányt.

A Kiskunhalas városától elszakadt puszta 1952. január 1-jén alakult meg Kunfehértó néven. Az állami gazdaság által építtetett Jókai utcai házak után fokozatosan épült ki a szocialista típusú település. A közeli fürdőzésre kiválóan alkalmas tó közelében üdülőfalu jött létre.

Népszerű programja a hetvenes évektől a "Fehértói Nyár"-nak, majd a kilencvenes évektől Sörfesztiválnak, majd 2012-től Holdruta Fesztiválnak nevezett nyári, többnapos rendezvény.

2007-ben és 2008-ban is nagy tűzvész pusztított a területen.[4][5]

2010. decemberben összedőlt a műemléki védettségű Németh-Buhin szélmalom.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kun-Fehér-tó a januári naplementében

A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett "Fehértói Nyár" rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.

Holdrutás tölgyfa erdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.


Kunfehértón három gyógyszeripari gyár is működik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kunfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. http://szentkoronaradio.com/termeszetvedelem/2008_07_09_a-tuzvesz-utan
  5. http://hir6.hu/cikk/10059/080528_tobb_tiz_hektaron_eg_az_erdo_kunfeherto_kozeleben

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]