Kunfehértó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunfehértó
Kunfehértó címere
Kunfehértó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunhalasi
Jogállás község
Polgármester Huszár Zoltán (független)[1]
Irányítószám 6413
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 2082 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 26,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 78,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunfehértó (Magyarország)
Kunfehértó
Kunfehértó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 43″, k. h. 19° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 43″, k. h. 19° 24′ 50″
Kunfehértó (Bács-Kiskun megye)
Kunfehértó
Kunfehértó
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kunfehértó weboldala

Kunfehértó egy község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kunfehértó környéke a bronzkortól lakott, ezt a település környékén talált leletek tanúsítják. Középkori eredetű leleteket is találtak itt, amiket ma Sinka mester kincseként tartanak számon (21 darab ezüst- és arany tárgy). A török korban említik először a települést (1560). Ebben az időben határában vár állott.

1945 előtt a Dél-Alföldre jellemző tanyavilág helyezkedett el itt. Fehértó-pusztának hívták a területet, ami Kiskunhalas város részét képezte. 1903-ban lett vasútállomása a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal kiépülésének köszönhetően. 1930-ban nyílt meg a Kun-Fehér-Tó strand. Fehértó-pusztán 1932-ben közel 200 tanya állt itt. Mintagyümölcsös, magkísérleti telep, két elemi iskola is szolgálta az itteni lakókat. 1941-ben 1457 ember élt itt. 1942-ben mezőgazdasági téli iskola nyílt itt (mai gyermekotthon). 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdruta páfrányt.

A Kiskunhalas városától elszakadt puszta 1952. január 1-jén alakult meg Kunfehértó néven. Az állami gazdaság által építtetett Jókai utcai házak után fokozatosan épült ki a szocialista típusú település. A közeli fürdőzésre kiválóan alkalmas tó közelében üdülőfalu jött létre.

Népszerű programja a hetvenes évektől a "Fehértói Nyár"-nak, majd a kilencvenes évektől Sörfesztiválnak, majd 2012-től Holdruta Fesztiválnak nevezett nyári, többnapos rendezvény.

2007-ben és 2008-ban is nagy tűzvész pusztított a területen.[3][4]

2010. decemberben összedőlt a műemléki védettségű Németh-Buhin szélmalom.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A települést a közép- és újkorban Akgölnek (török - Fehértó), Fejírtónak, Fehértónak és Fehértó pusztának is nevezték.
  • A településnek két horvát (bunyevác) neve létezik. A felsőszentiváni bunyevácok Fertovnak, a tompai bunyevácok Vertovnak nevezték.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kun-Fehér-tó a januári naplementében

A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett „Fehértói Nyár” rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.

A holdrutás tölgyfaerdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.

Kunfehértón három gyógyszeripari gyár is működik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Almási-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó-Kisszállás határában, a régi mélykúti útnál (1935)
  • Volt Mezőgazdasági Szakiskola – 1942-ben épült Árkay Bertalan tervei alapján. Egyemeletes, tornyos épület, amely a vasútállomástól nem messze helyezkedik el.
  • Faültető lányka - Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész szobra (1963)
  • Erdei Ferenc szabadidőpark és emlékmű - szabadidőpark emléktáblája (1977)
  • Szabadság emlékmű –Szabadság téren áll. Rétfalvi Sándor szobrász és Bechman Zoltán építész munkája (1980)
  • Földgáz bevezetése Kunfehértón tábla – Vöröshajnal utca (1985)
  • Szent József kápolna – Az épület a Rákóczi utca 37/b számú telken található. A római katolikus imahelyet 1989. május 1-jén Marosi Izidor megyés püspök Munkás Szent József tiszteletére áldotta meg.
  • Patocskai-féle útmenti kereszt – Útmenti kereszt Kunfehértó határában (1997)
  • Millenniumi emlékoszlop – Béke tér (2001)
  • Millenniumi emléktábla - Béke tér (2001)
  • Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal emléktábla – vasútállomás, a 100 éves hév-vasútvonal emlékére (2003)
  • Tájház – (Kiserdő u. 5.) célja, hogy a helyi mezőgazdasági és népéletet bemutassa. (2007)
  • Szovjet páncélozott jármű roncsa – a kunfehértói tábor területén

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2014-es választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://szentkoronaradio.com/termeszetvedelem/2008_07_09_a-tuzvesz-utan
  4. http://hir6.hu/cikk/10059/080528_tobb_tiz_hektaron_eg_az_erdo_kunfeherto_kozeleben
  5. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]