Disznajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disznajó (Vălenii de Mureș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Marosvécs
Körzethívószám 0265
Népesség
Népesség 1179 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1143
Földrajzi adatok
Terület 67,97 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Disznajó  (Románia)
Disznajó
Disznajó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 24° 47′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 24° 47′ 51″

Disznajó (románul Vălenii de Mureș) falu Romániában, Maros megyében. Marosvécs községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső-Marosmentén található a Maros jobb partján, közel 550 házszámmal, Szászrégentől 13 km-re északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Disznajói Református templom

A Felső-Maros menti település templomáról készült első említést az 1332. évi pápai tizedjegyzék adja. Középkori temploma stílusjegyei alapján a XIV. században készülhetett. A templom szentélyből, téglalap alakú hajóból, csúcsíves diadalívből és egy sekrestyéből állt. 1888-ban a templomot bővítették és átépítették. A felújítás következtében az eredetileg kelet-nyugat irányú tengelye észak-déli irányt vett. Ekkor készült a déli oldalhoz kapcsolódó tornya is. A torony alapozásánál került elő az az 1586-ból származó sírkő, amely Trauzner Sámuel református lelkész leányának állít emléket: „Hic iacet filia pastoris ev ref samuelis trauzner anno dni MDLXXXVI„. A templom falfestményei az 1950-es években kerültek elő, melyek nagyobbrészt a hajdani diadalív hajó felöli oldalán találhatók. A kutatások szerint a falképek a XIV. század folyamán készülhettek freskó technikával.

A helyi iskola története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskola

1790-ben épült az első szalmatetős iskola, Zalányi István iskolamester vezetésével. 1897-ben felépült a református egyház segítségével a máig álló épület. 1974-ben emeletes iskola épült. 1948-ig a református egyház tartotta fenn az iskolát utána a román állam vette tulajdonába, ahol máig is található. 1906-1920 között Ferencz Károly református kántortanító vezette az iskolát, aki Fekete Tanító néven vált nevessé. 1940-1956 között tanított Zsigmond Dezső lelkész testvére Zsigmund Ferenc. 1955-61 között Szász Irma tanítónő népdalok tanításával tűnt ki pedagógustársai közül.

Turul Madár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A disznajói Turul madár

A falu lakói az első világháború áldozatainak emlékére turulmadaras emlékművet állítottak. A Turult az ötvenes években a Marosba dobták a hatalom kiszolgálói. 2009 augusztus 15-én az emlékművet újra felállították.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben 1304 lakosa volt, ebből 1143 magyar, 152 román és 7 cigány.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakói közül 158-an ortodox, 34-en római katolikus, 1062-en református, 40-en adventista hitűek, illetve 1 fő görög katolikus, valamint 1 fő unitárius

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülése a Bács-Kiskun megyében található Magyarország Kunfehértó.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)