Kerelőszentpál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerelőszentpál (Sânpaul)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségKerelőszentpál
Rangközségközpont
Irányítószám547550
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód119475
Népesség
Népesség1757 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság456 (2011)[1]
Népsűrűség37,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,53 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′, k. h. 24° 21′Koordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 24° 21′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerelőszentpál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) falu Romániában, Maros megyében, Kerelőszentpál község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először.

A 16. században Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt 1575. július 19-én a kerelőszentpáli csata Báthory István fejedelem és Bekes Gáspár serege között. Báthory István megverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült, de a fejedelem azt is elfoglalta, majd leromboltatta.

Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította Erdély függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé.

Ebben a csatában harcolt Balassi Bálint magyar költő is, Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki Lengyelországba.

1610-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett.

1704-ben a kurucok foglalták el. A harcok során elpusztult. 1760-ban a régi helyén újabb barokk kastélyt emeltek.

1910-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.

1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görögkatolikus.

Látnivalók[szerkesztés]

Házak a faluban
A Haller-kastély romjai
Ortodox templom

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1918-ban Szabó László művelődési szakember, újságíró, író.
  • itt született 1953. VII. 25-én Kádár István, a Gyulafehérvári Egyházmegye kolozsmonostori plébánosa, a Ceausescu-terror elleni magatartás példaadó szereplője.

Jegyzetek[szerkesztés]