Berekeresztúr
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Berekeresztúr (Bâra) | |
 | |
| A berekeresztúri református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székelybere |
| Irányítószám | 547386 |
| SIRUTA-kód | 118129 |
| Népesség | |
| Népesség | 150 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 141 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 389 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Berekeresztúr
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 34′ 20″, k. h. 24° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 20″, k. h. 24° 52′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berekeresztúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berekeresztúr (románul Bâra, németül Kreutzdorf) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Székelybere községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Marosvásárhelytől 28 km-re keletre, Székelyberétől 2 km-re északra fekszik a Kendői-patak völgyében.
Története[szerkesztés]
1335-ben említik először. 1910-ben még 316-an lakták. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 158 lakosából 144 magyar, 13 cigány és 1 román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 1385-ben épült, gótikus stílusú, szép kiemelkedő dombon áll. 1790-ben átépítették, 1850-ben villámcsapás érte, majd 1900-ban teljesen átalakították. A templom alatti sírboltot 1621-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. 1974-ben Dávid László székely írásos feliratokat talált a templomban, melyeket 1561-re datálnak. A templom melletti magaslatot Vároldalnak nevezik, lehet, hogy egykor erődítmény állt rajta.
- A templomot korabeli szokás szerint közős erővel építette hét falu: Berekeresztúr, mint anyaegyház és a hozzá tartozó hat filia (leányegyház) – Nyárádmagyarós, Mája, Márkod, Bere, Selye, Kendő. Az épület két évszázadig a katolikus egyház kezén volt, 1560 után került protestáns kézbe. A templomot a szentély, a hozzá kapcsolódó egy hajó és a torony alkotja. Legrégebbi része valószínűleg a hajó, melynek építése a XIII. század végére, a XIV. század elejére datálható. Hossza 15 méter. A szentély a XIV. században épülhetett, hossza 9,5 méter, szélessége 6,9 méter. Északi oldalán ma is látható a befalazott sekrestyeajtó kőkerete, amely a katolikus szertartások korát idézi. Déli oldalán két gótikus ablak volt, ezek közül az egyik ma is látható. A négyemeletes torony építése a XVI. századra tehető, magassága 24 méter. A toronysisak 18 méter, a négy fiatorony magassága egyenként 4 méter. A templom falképei 1900-ban kerültek elő a restaurálási munkálatok során. A külső falakon XVII. századi pártázatos festés fut körbe, színe téglavörös, tulipánszerű virágokat mintáz. Az északi hajófalon a pergamensárga háttérből Mária alakja bontakozik ki, köpönyege alatt az üdvözültek tömege látható. A nyugati hajófal freskója édenkerti jelenteteket ábrázol. A szentély keleti falán különböző korú falfeliratok láthatók. Legrégebbi a XVI. századi „Krónika”, amely fontosabb történésekről tudósít (sáskajárás, döghalál, Szigetvár eleste stb.). Erre került rá a XVII. században a Tízparancsolat szövege, amelynek ma csupán a második és harmadik parancsolata vehető ki. A templom falán számos bekarcolt évszám és rovásírással készült felirat is látható, ezek feltételezhetően a XVI-XVII. századból valók.
- A torony negyedik emeletén található a 15 mázsás harang, amelyet 1542-ben öntöttek, és amelyet A Székelyföld leírása című munkájában Orbán Balázs a környék legszebb hangú harangjaként említ. A másik két – 7 és 1,5 mázsás – harang az első világháború idején pusztult el. A nagyobbikat 1673-ban, a kisebbiket 1887-ben öntötték.
- A Keresztúri-udvarház romjai 1861-ben még láthatók voltak. Innen származott Keresztúri Miklós Marosszék főkirálybírája és Keresztúri János Marosszék főkapitánya.
Híres emberek[szerkesztés]
- Kolozsváry József magyar író itt született és halt meg (1904. május 9. – 1944. január 21.).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}