Marosszentgyörgy
| Marosszentgyörgy (Sângeorgiu de Mureș) | |
.jpg) | |
| Máriaffi-palota | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Marosszentgyörgy |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547530 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 114426 |
| Népesség | |
| Népesség | 9149 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4337 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 319 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,68 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 35″, k. h. 24° 36′ 15″46.576434°N 24.604207°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 35″, k. h. 24° 36′ 15″46.576434°N 24.604207°E | |
 | |
 | |
Marosszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Mureș, németül Sankt Georgen) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentgyörgy község központja. Tófalva és Csejd tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]A falu a Maros bal partján, Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Története
[szerkesztés]A falu környéke már az őskorban lakott volt. Először 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Nevét temploma védőszentjéről, sárkányölő Szent György lovagról kapta.[2] Római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 16. században lakossága református hitre tért. 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel. 1675-ben az itteni kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért 100 katona kiállítását megtagadta. 1720 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 1952 lakosa volt, melyből 891 magyar és 812 román.
1992-ben 7120 lakosa volt, melyből 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány.
2002-ben 7899 lakosa volt, melyből 4596 magyar, 2712 román, 444 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1853-ban Bornemisza Pál néprajzkutató, Afrika-kutató, a kászoni Bornemisza család sarja.
Látnivalók
[szerkesztés]- A marosszentgyörgyi római katolikus templom 13. századi eredetű. 1731-ben a beomlott tetejű templomot kijavították, kazettás mennyezete 1750-ből való, tornya 1823-ban készült.
- A faluban református (1938), ortodox (19. század), görögkatolikus és unitárius (1997) templom is áll.
- A Máriaffi-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késő reneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott. Teljes felújítása 2018-ban kezdődött el és 2024-ben adták át.[3]
- Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdőtelep épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ A hét plébániája: Marosszentgyörgy Mária Rádió Erdély
- ↑ Halottaiból élesztették fel a Máriaffi-kastélyt Vásárhely.ma, 2024.nov.20
További információk
[szerkesztés]- Öreg tölgyfák árnyékában. Tanulmányok Marosszentgyörgyről (szerk. Nemes Gyula), Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2015. ISBN 978-606-92584-9-1.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
