Somosd
Somosd (Cornești) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Rang | falu |
Községközpont | Nyárádkarácsony |
Irányítószám | 547178 |
SIRUTA-kód | 116322 |
Népesség | |
Népesség | 957 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 800 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somosd (románul: Cornești) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782-ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:
- Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
- Plurima cui nomen cornus habere debit.
- Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
- Multa quod in sylvis cornea bacca suis.
Magyar fordításban a vers így hangzik:
- Házunk ide a közeli rétre vittetett
- Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
- Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
- Erdeiben számos vörös som-gyöngy.
/Dr. Buzogány Dezső/
Története[szerkesztés]
1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült.
1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 1793–1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.
Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékművet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200. évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.
A somosdi egykori felekezeti iskola épülete 2018 augusztusától ad otthont az írógép- és vadászmúzeumnak, valamint könyvtárnak. Székely Sándor vállalkozó régi terve vált valóra, hasznosították a református templom árnyékában két évtizede kihasználatlan épületet, és méltó helyre került a kezdeményező írógép- és trófeagyűjteménye,melyet ezentúl bárki megtekinthet. A három teremben mintegy 264 darab 19. és 20. századi írógép van kiállítva.
Az egyháznak visszaszolgáltatott felekezeti iskola épületét Székely Sándor újíttatta fel.. A vadásztrófeákból és írógépekből, számológépekből álló gyűjteménynek helyet adó épületet üknagyapjáról, Székely Balázs királyi biztos és felsőbírósági tagról, az első olyan nyárádmenti nemesről nevezte el, aki Izabella királynétól 1547-ben nemesi címert kapott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1954. július 15-én Somosdi Veress Károly költő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro