Somosd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somosd (Cornești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Nyárádkarácsony
Irányítószám 547178
SIRUTA-kód 116322
Népesség
Népesség 957 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 847
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Somosd (Románia)
Somosd
Somosd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″

Somosd (románul Cornești) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácsonyhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782- ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:

Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
Plurima cui nomen cornus habere debit.
Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
Multa quod in sylvis cornea bacca suis.

Magyar fordításban a vers így hangzik:

Házunk ide a közeli rétre vittetett
Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
Erdeiben számos vörös som-gyöngy.

/Dr. Buzogány Dezső/

Története[szerkesztés]

1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült. 1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 1793–1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.

Fekekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékmüvet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200.évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.

Híres emberek[szerkesztés]

HIvatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)