Kisfülpös
| Kisfülpös (Filpișu Mic) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Beresztelke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Beresztelke |
| Irányítószám | 547137 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 115888 |
| Népesség | |
| Népesség | 374 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 326 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 46′ 56″, k. h. 24° 36′ 04″46.782197°N 24.601248°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 56″, k. h. 24° 36′ 04″46.782197°N 24.601248°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfülpös témájú médiaállományokat. | |
Kisfülpös (románul Filpișu Mic) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Beresztelke községhez tartozik Magyarfülpössel együtt
Fekvése
[szerkesztés]Szászrégentől 10 km-re délnyugatra, a Mezőség keleti határán fekszik.
Története
[szerkesztés]1291-ben Philpus néven említik először. 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Philipus Minori, 1439-ben és 1639-ben Szászfülpös néven említik, 1830-tól Kisfülpös néven szerepel. Valószínű, hogy középkori lakossága német nemzetiségű volt. Szász előneve régebbi lakóinak emlékét idézi, akik a szász telepítéskor, legkésőbb a XIII. században kerültek ide, s akiknek már kezdettől templomuk kellett hogy legyen, mivel a beköltözéskor katolikusok voltak. Középkori, eredetileg katolikus lakossága a reformáció idején nem marad meg lutheránusnak, mint a szászok mindenütt, hanem a templommal együtt református lesz.[2] 1600-tól magyarok és görögkeletiek is letelepednek a falúban. 1601-ben a települést Giorgio Basta katonái teljesen elpusztították, csak 5 lakos élte túl a mészárlást. Ezt követően a falu területe több évtizedig puszta volt, majd az 1660-as években újra benépesült magyar és román lakossággal. A falú első temploma a mostani református templom helyén állt, fából készült, zsindellyel volt fedve, építési éve ismeretlen. A középkori templomot 1836–1838-ban lebontják és helyébe újat építenek. A jelenlegi református templom 1836-1838 között épült, nyugati karzata 1865-ben, míg a keleti karzat 1921-ben, ahova a Marosfelfalúból származó 1790-es orgonát helyezték. 1912 május 13-án hatalmas vihar romba döntötte az egyházi épületeket: a lelkészi lakást, haranglábat, kifedte a templomot, egyházi iskolát, tanítói lakást. 1913-1914-ben megépült a mai lelkészi lakás, miután a templomot cseréppel fedték be, az iskolát és a tanítói lakást kijavították. Az első világháború idején a templom nagyharangját elkobozták és ágyút öntöttek belőle. Az 1913-ban a vihar által tönkretett harangláb helyett 1925-ben a templom nyugati bejárata fölé téglából torony épült, amelynek magassága 24.7 méter. Ekkor szólalt meg az új harang is, melyet a kisfülpösi hívek adományaiból sikerült megöntetni. A ma használt másik harangot 1978-ban, Hermán István lelkipásztorsága alatt vásárolták Bethlen Gábor szülőfalújából, Marosilyéről.
1850-ben lakósainak száma 488 fő, 1910-ben 631 fő, 1993-ban 612 fő, melyből 316 magyar és 296 román.[3]
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Demény Lajos történész, az MTA külső tagja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ 20. KISFÜLPÖS | Tündérkert | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ A plébánia historia domusa.
További információk
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}