Kisfülpös
| Kisfülpös (Filpișu Mic) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Beresztelke |
| Irányítószám | 547137 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 115888 |
| Népesség | |
| Népesség | 573 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 326 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisfülpös
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 46′ 56″, k. h. 24° 36′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 56″, k. h. 24° 36′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfülpös témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisfülpös (románul Filpișu Mic) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Beresztelke községhez tartozik Magyarfülpössel együtt
Fekvése[szerkesztés]
Szászrégentől 10 km-re délnyugatra, a Mezőség keleti határán fekszik.
Története[szerkesztés]
1291-ben Philpus néven említik először. 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Philipus Minori, 1439-ben és 1639-ben Szászfülpös néven említik, 1830-tól Kisfülpös néven szerepel. Valószínű, hogy középkori lakossága német nemzetiségű volt. Szász előneve régebbi lakóinak emlékét idézi, akik a szász telepítéskor, legkésőbb a XIII. században kerültek ide, s akiknek már kezdettől templomuk kellett hogy legyen, mivel a beköltözéskor katolikusok voltak. Középkori, eredetileg katolikus lakossága a reformáció idején nem marad meg lutheránusnak, mint a szászok mindenütt, hanem a templommal együtt református lesz.[3] 1600-tól magyarok és görögkeletiek is letelepednek a falúban. 1601-ben a települést Giorgio Basta katonái teljesen elpusztították, csak 5 lakos élte túl a mészárlást. Ezt követően a falu területe több évtizedig puszta volt, majd az 1660-as években újra benépesült magyar és román lakossággal. A falú első temploma a mostani református templom helyén állt, fából készült, zsindellyel volt fedve, építési éve ismeretlen. A középkori templomot 1836–1838-ban lebontják és helyébe újat építenek. A jelenlegi református templom 1836-1838 között épült, nyugati karzata 1865-ben, míg a keleti karzat 1921-ben, ahova a Marosfelfalúból származó 1790-es orgonát helyezték. 1912 május 13-án hatalmas vihar romba döntötte az egyházi épületeket: a lelkészi lakást, haranglábat, kifedte a templomot, egyházi iskolát, tanítói lakást. 1913-1914-ben megépült a mai lelkészi lakás, miután a templomot cseréppel fedték be, az iskolát és a tanítói lakást kijavították. Az első világháború idején a templom nagyharangját elkobozták és ágyút öntöttek belőle. Az 1913-ban a vihar által tönkretett harangláb helyett 1925-ben a templom nyugati bejárata fölé téglából torony épült, amelynek magassága 24.7 méter. Ekkor szólalt meg az új harang is, melyet a kisfülpösi hívek adományaiból sikerült megöntetni. A ma használt másik harangot 1978-ban, Hermán István lelkipásztorsága alatt vásárolták Bethlen Gábor szülőfalújából, Marosilyéről.
1850-ben lakósainak száma 488 fő, 1910-ben 631 fő, 1993-ban 612 fő, melyből 316 magyar és 296 román.[4]
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Demény Lajos történész, az MTA külső tagja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ 20. KISFÜLPÖS | Tündérkert | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ A plébánia historia domusa.
.svg){kind=small}