Demény Lajos
| Demény Lajos | |
| Született | 1926. október 22. Kisfülpös |
| Elhunyt | 2010. november 19. (84 évesen)[1] Bukarest |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Románia szenátora (1990–1992) |
Demény Lajos (írói álnevei Enyedi Lajos, Erdélyi Lajos) (Kisfülpös, 1926. október 6. – Bukarest, 2010. november 19.)[2] romániai magyar történész, művelődéstörténész, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A székely művelődéstörténet neves kutatója.
Élete és munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Középiskolai tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban, illetve a szászrégeni és marosvásárhelyi tanítóképzőben végezte. Utána a Bolyai Tudományegyetemen, majd Szverdlovszkban és Leningrádban tanult, ez utóbbi helyen 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett. Ezt követően Bukarestben 1959-ig a pártfőiskola tanáraként dolgozott, 1959–1963 között az Akadémiai Könyvkiadó szerkesztője volt. 1964-től a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet, 1971-től Iorga-intézet Nemzetiségtörténeti Osztálya főkutatójaként tevékenykedett. Az ő kezdeményezésre indult el az intézetben a Székely Oklevéltár új sorozata. Tagja a Revista de Istorie, Studii și Materiale de Istorie Medie illetve a Magazinul Istoric szerkesztőbizottságának. Alapító tagja az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. 1989 után rövid ideig politikai téren is tevékenykedett, 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként a román szenátus tagja volt. 2009-től haláláig a Bukaresti Tudományos Műhely elnöke volt.
Kutatási területe a 15–18. századi művelődéstörténet, illetve ugyanezen korszak parasztmegmozdulásai.
Köszöntése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]75. születésnapja alkalmából pályatársai emlékkönyvet adtak ki tiszteletére: Demény Lajos-emlékkönyv (Historia manet. Bukarest, 2001).
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Román Akadémia Nicolae Bălcescu-díja, 1978
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1997
- József Attila Tudományegyetem díszdoktora
- Báthory-díj (2008)[3]
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés, 1960
- Răscoala seimenilor sau răscoala populară?, 1968
- Relațiile politice ale Angliei cu Moldova, Țara Românească și Transilvania în secolele XVI-XVIII (Paul Cernovodeanuval), 1974
- Székely felkelések a XVI. század második felében, 1976
- A székelyek és Mihály vajda. 1593-1601, 1977
- Paraszttábor Bábolnán. Együtt a hűbéri kizsákmányolás ellen; Politikai, Bukarest, 1977 (Testamentum)
- Székely felkelés. 1595-1596. Előzményei, lefolyása, következményei; szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly; Kriterion, Bukarest, 1979
- Bethlen Gábor és kora; Politikai, Bukarest, 1982
- Carte, tipar și sociatate la români în secolul al XVI-lea (feleségével, Demény Lídiával közösen), 1986
- Parasztfelkelés Erdélyben 1437-1438, 1987
- Az 1437-1438. évi erdélyi parasztfelkelés forrásai; előszó, jegyz. Demény Lajos, latin oklevélford. Bodor András, Köllő Károly, Szabó György; Kriterion, Bukarest, 1991
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ Gyászjelentés, Szabadság, 2010. november 23. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)
- ↑ "Báthory díjak". Bolyai Egyetem. 2014. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 19..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- "Az MTA tagjai - Demény Lajos". 2009. február 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 11..
- "A valóság és a fantázia mezsgéjén éltük meg a magyarságot. Beszélgetés Tüdős S. Kingával" (pdf). Aetas. 23 (4). 2008. Hozzáférés: 2009. július 11..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Demény Lajos (1995). "Zsidóellenes törvényhozás Romániában 1940 és 1944 között" (pdf). Kisebbség, politika, társadalom. 5 (2). Hozzáférés: 2009. július 11..
- Demény Lajos (2005). "Várad a 17. századi erdélyi önéletírásban". Várad. 4 (1). Hozzáférés: 2009. július 11..
- Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. In memoriam Demény Lajos, 1926-2010; szerk. Tüdős S. Kinga; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013