Jedd
| Jedd (Livezeni) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Jedd |
| Polgármester | Bányai István |
| Irányítószám | 547365 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 117934 |
| Népesség | |
| Népesség | 3403 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1215 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 135,47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 358 m |
| Terület | 25,12 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 38′46.550000°N 24.633333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 24° 38′46.550000°N 24.633333°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jedd (románul Livezeni, korábban Iedu) község Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől keletre fekszik, a 46°33' északi szélességen és a 24°38' keleti hosszúságon. A református templom 358 m tengerszint fölötti magasságban van. 2005-ben Koronka és Székelybós népszavazással kivált Jedd községből. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.
Története
[szerkesztés]Első ízben 1505-ben Yedd néven említik, egy kolozsmonostori záloglevélben. 1567-ben Yeth, 1580-ban Jed és 1613-ban Jedd írásmóddal. A falu nevének eredete Orbán Balázs nem bizonyított föltevése szerint egy Jett nevű család lehetett.
Okmány, melyben a falu nevét említik: A kolozsmonostori konvent előtt 1505 február 17-én kötött záloglevél. Egy 1567-es adóösszeírás, melyben a falu 10 kapuval szerepel. Egy 1602-ben készült összeírás fölsorolja Kántor István, Mocsári István, Bósi Lukács, Jeddi Péter, Kántor György, Máté Imre és Jeddi Benedek szabad székelyeket, valamint Lakó Márton jobbágyot.1612-ben Enyedi Lukács szentbenedeki pap és Georgiai Miklós szentiványi pap az Orbán Lőrinc által adományosott bekerített és kapuval ellátott kertet, amelyre aztán az első paplak épül. Az 1614-es marosszéki összeírásban Jedden 38 család élt: 6 lófő, 3 puskás gyalogos, 4 szabadszékely, 11 zsellér, 5 lekötött jobbágy 3 confiscati és 6 vármegyei zsellér.Az 1615-ben kelt vizitációs jegyzőkönyv tartalmazza a prédikátor és a mester jövedelmét.1666-ban a hívek harangot csináltatnak.1677-ben egy második 15 vékás harangot.1722-es marosszéki adóösszeírásban szerepel: 3 armalista, 14 lófő, 3 közszékely, 7 jobbágy, 5 zsellér, 1 kóborló (vagus).
Iskoláját először 1615-ben említik. 1777-ben 97 család, 1813-ban 107 család lakja. 1910-ben 705 lakosa volt, melyből 632 magyar, 29 román, 44 cigány. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1090 lakosából 802 magyar, 233 cigány és 54 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 1816-ban épült a régi kőlábakon állt gótikus templom anyagának felhasználásával.
- A Cserei-Turmann-Mikó udvarház a 19. század elején épült. 1944-ben felrobbantották, helyére istállók épültek.
- A falu délnyugati határában földcsuszamlás által létrehozott halmok találhatók, melyek között 1662-ben Ali pasa is táborozott.
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született 1897. június 22-én Mikó László gazdasági szakíró.
- Itt született 1920. augusztus 6-án Máthé Ákos idegsebész, orvosi szakíró.
- Itt született 1950. április 4-én Ady József grafikus, festőművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]- Horváth Szabolcs: Marosjedd monográfiája
- Székely oklevéltár
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
- Benkő Károly: Marosszék ismertetése
- 18–19 századi levéltári anyagok
- A Jeddi kincses túra
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
