Küküllőpócsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küküllőpócsfalva (Păucișoara)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang falu
Községközpont Vámosgálfalva
Irányítószám 547256
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 116965
Népesség
Népesség 203 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 137
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 300 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Küküllőpócsfalva (Románia)
Küküllőpócsfalva
Küküllőpócsfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 21′ 02″, k. h. 24° 20′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 02″, k. h. 24° 20′ 59″

Küküllőpócsfalva (románul Păucișoara) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Vámosgálfalvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Dicsőszentmártontól 6 km-re keletre a Kis-Küküllő jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Küküllőpócsfalva nevét 1314-ben említette először oklevél t. Wyfalu néven.

  • 1361-ben Pochfolua, 1412-ben Pochfalwa, 1492-ben Pochfalua néven említik.[2]

1314-ben Gergely fia Pouch nevét említették egy oklevélben, kinek 22 M-t kellett fizetnie az alvajdának, hogy birtokába, Újfalu 2/3 részébe bevezessék, majd ugyancsak 1314-ben birtoka 2 részének visszaváltásáért Ehelleus erdélyi alvajdának. (Mivel fiainak 1357-ben Abosfalván volt birtokrészük, kétségtelen, hogy az Abosfalva melletti Pócsfalva névadójáról van szó). Pócsfalváról annyit tudunk, hogy Dicsőszentmárton 1278 évi határjárásakor még nem állt, mert a Küküllő ide eső határán csak "Szamársziget"-et említették.

1500-ban Pócsfalva Rákosi, Bíró, Nagy, Kis, Batiz, Sánta, Filep, Pócsfalvai ~ Pócsi, Csulai ~ Gálfalvi Vancsa családok birtoka volt.

1439-ben a néhai Pochy-i Lukács tulajdonából rájuk szállott Sályi birtok ötödrészét a Sályiak zálogba adták Balad fia Péternek

1492-ben Pochfalwa-i Nagy Fülöp – felesége Margit és gyermekeik: Péter, Máté, Anna, továbbá Pochfalwa-i néhai Kis Imre gyermekei Pál, György, Orsolya és Pochfalwa-i Nagy Péter fia Mihály nevében is – tiltja a Batizokat Pochfalwa-i birtokrészük elidegenítésétől, majd ugyancsak 1492-ben Ugyanő ugyanazok nevében tiltja Székely Kelemen özvegyét: Pochfalwa-i néhai Sánta Gergely leányát: Katalint, hogy Pochfalwa-i részét elidegenítse.

1532-ben Gerendi László özvegye: néhai Váncsa Jánosnak néhai Haranglábi Ilonától született leánya: Márta Pochfalwa birtokbeli anyai birtokrészét, másokkal együtt, leányának: Bánffy László feleségének: Erzsébetnek ajándékozta.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 9739203566