Andrássytelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Andrássytelep (Roșiori)
A falu római katolikus temploma (2009)
A falu római katolikus temploma (2009)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Marosludas város
Irányítószám 545201
SIRUTA-kód 114783
Népesség
Népesség760 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság611 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Andrássytelep (Románia)
Andrássytelep
Andrássytelep
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 06″, k. h. 24° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 06″, k. h. 24° 06′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássytelep témájú médiaállományokat.
RO MS Rosiori (3).JPG

Andrássytelep (románul: Roșiori, 1945-ig Colonia Andrássy) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar nevét a terület egykori birtokosáról, az Andrássy családról kapta, románul pedig Ion Alexandrescu helyi tanító szülőhelye, Roșiorii de Vede után nevezték el.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség déli részén, a Mezőségi-patak völgyében, Marosludastól 7 km-re északra fekszik. Eckentelep és Marosludas fogja közre.A Mezőségi-patak a falu határánál a Marosba ömlik.

Népesség[szerkesztés]

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A magyar állam telepítette 1903–05-ben az ifj. Andrássy Gyulától vásárolt birtokon, hetven szétszórt, 24 holdas telekre, közös osztatlan szőlővel, legelővel és erdővel. A határt állami költségen felárkolták, alagcsövezték, akácokat ültettek, dióskerteket létesítettek, erdősítettek és mezei úthálózatot alakítottak ki. A telepesek között sokan bukovinai székelyek voltak Andrásfalváról és Istensegítsről, mások Erdély környező vidékeiről (mezőségi, marosszéki falvakból, Marosludasról, Sáromberkéről, Gernyeszegről stb.), a Jászságból, Újszentesről, Végvárról, Komárom, Esztergom, Tolna és Nyitra vármegyéből érkeztek. Andrássytelepre vegyesen római katolikusok és reformátusok települtek. Előbbiek számára 1909-ben Marosludason önálló plébániát szerveztek.

A különböző vidékekről érkezett telepesek kezdetben igencsak különböző gazdasági kultúrát képviseltek. Az északnyugat-magyarországiak érkeztek a legmodernebb földművelési ismeretekkel, és az erdélyiektől eltérően szívesebben tartottak lovat, mint szarvasmarhát. Az erdélyiek számára kiemelkedő jelentősége volt a tehéntartásnak és az ahhoz kapcsolódó takarmánytermesztésnek. Gondosan trágyáztak és sokszor hosszabb időt is a falutól távol töltöttek, marhával kereskedve. A bukovinaiak földje jövedelmezett a legrosszabbul. Fuvarozást vállaltak, faeszközöket használtak, állataik szabadon járkáltak az udvaron. Ezek a különbségek lassanként kiegyenlítődtek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken kívül a lakosok dohányt és cukorrépát is termesztettek és kertészkedtek. Piacra jártak zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel és baromfival.

Az 1921-es földreform az államinak minősített földekből a közös használatúakon kívül egy-egy család birtokában csupán négy-öt kataszteri holdat hagyott meg, nagy részüket román háborús veteránoknak adta. A gazdák ezután hosszasan pereskedtek a kisajátítás ellen, kevés eredménnyel. Időközben elkezdték visszavásárolni elvett földjeiket. 1952-ben Eckenteleppel közös termelőszövetkezetet hoztak létre. Az 1970-es években nagyrészt ide települtek a pusztulásra ítélt Mezőalbisitelep református magyar lakói. 1984 és 86 között, részben az ottani korábbi templom anyagából épült fel református temploma.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az Esztány Győző tervezte római katolikus templom 2004 és 2009 között épült.[4]
  • A református templom restaurált formáját Kali Ellák tervezte 2012-ben. A templom felszentelésére 2014. máj. 27-én került sor.
  • Gyönyörű kilátás nyílik szántóföldnek használt dombjairól a falura.
  • Néprajzi múzeuma 2011-ben nyílt meg Kali Tünde magyartanár, néprajzkutató, református lelkipásztor vezetésével és Kali Anna közreműködésével.
  • 2014-ben került sor a 3. „Telepi napok”-ra.

Oktatás[szerkesztés]

  • A magyar nyelvű oktatás a településen 2013-ban megszűnt. A gyerekek Marosludasra járnak iskolába.[5]
  • Az iskola épületének múzeummá való átalakítása még folyik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szekeres Adél: A marosludasi telepítés (1902–1905). In Pál-Antal Sándor szerk.: A Maros megyei magyarság történetéből. 2. köt. Marosvásárhely, 2001
  • Tóth Mária Orsolya: Falumúzeum: Andrássytelep kettős próbálkozásáról. Művelődés 2012. december
  • Kali Anna: 100 éves telepítésünk története

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]