Szentdemeter
 | Ez a szócikk Szentdemeter, romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szávaszentdemeter. |
| Szentdemeter (Dumitreni) | |
.JPG) | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Balavásár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Balavásár |
| Irányítószám | 547103 |
| SIRUTA-kód | 115673 |
| Népesség | |
| Népesség | 478 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 416 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentdemeter
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 45′46.4, 24.7546.400000°N 24.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 45′46.4, 24.7546.400000°N 24.750000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu Marosvásárhelytől 30 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.
Története[szerkesztés]
1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.
1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz.
A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1550 körül Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító.
- Itt született 1926. december 27-én Vajda Lajos történész.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások[szerkesztés]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Erdély-portál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=small}