Szentdemeter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentdemeter (Dumitreni)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Balavásár
Irányítószám 547103
SIRUTA-kód 115673
Népesség
Népesség478 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság416 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentdemeter (Románia)
Szentdemeter
Szentdemeter
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 45′Koordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 24° 45′

Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 22 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.

Története[szerkesztés]

1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.

1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz.

A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]