Homoródjánosfalva
| Homoródjánosfalva (Ionești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kaca |
| Irányítószám | 507043 |
| SIRUTA-kód | 40802 |
| Népesség | |
| Népesség | 140 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 138 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Homoródjánosfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 38″, k. h. 25° 20′ 18″ | |
Homoródjánosfalva (románul Ionești, németül Eissdorf, korábban Weissdorf): falu Romániában Brassó megyében. 1968 óta Brassó megyéhez, Kaca községhez tartozik. A falu lakossága magyar, nagyrészt unitárius vallású. A lakosság nagyrésze füldműveléssel, gazdálkodással foglalkozik
Fekvése[szerkesztés]
Székelyudvarhelytől 27 km-re délre, Kőhalomtól 21 km-re észak-keletre, a 132B megyei út mentén, a Pokolsütő-pataknak a Nagy-Homoródba torkollásánál fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Valószínűleg János nevű első birtokosáról kapta a nevét.
Története[szerkesztés]
A Köves-hegyen már a rómaiak is bányásztak követ, több oszlop és sírkőtöredék került itt elő. A falut 1332-ben ’’Evanis’’ néven említik először. A hegytetőn 1813-ban kápolna nyomaira is bukkantak. A falun átfolyó Tó-pataka egykor a Székelyföld határát jelölte. 1910-ben 367, 1992-ben 187 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Unitárius temploma a 13. század második felében épülhetett, eredetileg Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A templomot a 15. században gótikus, majd 1522-ben késő gótikus stílusban átépítették. A 15. században négy saroktornyos fallal is övezték. Tornyát 1821-ben építették.
- Köves-hegy, a helyiek közt "Bánya-tető", az ókori rómaiak bányatelepként használták a hegyet mészkő termeléshez, innen származhat a helyiek e helynek szentelt elnevezése. A hegytetőn egy kis mélyedés található, feltehetőleg az ott felépített kápolna alapzataként vagy épp pincéjeként szolgált.
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}