Berivoj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berivoj (Berivoi)
A nagyberivoji kolostor temploma
A nagyberivoji kolostor temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Vajdarécse
Irányítószám 507181
SIRUTA-kód 41756
Népesség
Népesség596 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság515 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berivoj (Románia)
Berivoj
Berivoj
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 44′ 42″, k. h. 24° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 42″, k. h. 24° 58′ 27″

Berivoj (románul: Berivoi) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. 1964-ben jött létre Nagyberivoj (Berivoii Mari) és Kisberivoj (Berivoii Mici) egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 12 kilométerre délre, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szláv eredetű Berivoj személynévből származik. Először 1511-ben mint Berivoy, majd a különvált két falu 1582-ben Nagy Berivoy, 1589-ben Kis Berivoi néven tűnik fel az okiratokban.

Története[szerkesztés]

Nagy- és Kisberivoj Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falvak voltak. Földrajzilag sosem különültek el, csupán egy patak választotta szét őket. 1632-ben Kisberivojt negyven jobbágycsalád, Nagyberivojt a Rákócziak 29 jobbágycsaládja, három boércsalád és a Boér család öt, muntyán zsellérből lett jobbágya lakta. A későbbiekben mindkét falut vegyesen lakták boérok és jobbágyok, 1722-ben összesen 126 boér- és 145 jobbágycsalád. A boérok a 18. században görögkatolikus hitre tértek, templomuk (a „boérok temploma”) Kisberivojban állt, míg a jobbágyok ortodoxok maradtak (Nagyberivojban állt a „jobbágyok temploma”).[3] A nagyberivoji ortodox kolostor a Boér család birtokán jött létre, 1748-ban egy szerzetespap, öt szerzetes és nyolc apáca lakta.[4] Épületeit Buccow tábornok 1761-ben szétbontatta. A két falu 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott. Nagyberivojról származott a Boér/Boer család, amelynek egyik tagja, Boér Imre a kolozsvári jezsuiták utolsó prefektusa volt, később Boér Antal/Anton Boer (1802–1892) az 1848-as pesti országgyűlés képviselője, a Radical Párt tagja, a Makk-féle összeesküvés pesti összekötője, 1875 és 92 között Fogaras balközép párti képviselője, a képviselőház hatszoros korelnöke. Utóbbi itteni birtokain is gazdálkodott, főként élete első felében.[5] A kettős falu a 19. század végén és a 20. század elején jelentős kallósközpont is volt.

Nagy- és Kisberivojnak 1880-ban 1384 lakosa volt, közülük 1272 román, 88 cigány és 19 magyar anyanyelvű; 896 ortodox és 456 görögkatolikus vallású.

2002-ben 713 lakosából 638 volt román, 67 cigány és nyolc magyar nemzetiségű; 618 ortodox, 68 görögkatolikus, 12 adventista és tíz pünkösdi vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az 1761-ben lerombolt kolostor helyén, a falutól délre, az erdő tisztásán 1993-ban alapították újra ortodox kolostorát. Brâncoveanu-stílusú kolostortemplomát 1997–2002-ben építették.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Nicolae Iorga: Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească. București, 1906, 1. köt., 79. o.
  4. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  5. Pálmány Béla (szerk.): Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • kisberivoji húsvéti tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [1]