Páró
| Páró (Părău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Páró |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Páró |
| Irányítószám | 507155 |
| SIRUTA-kód | 41587 |
| Népesség | |
| Népesség | 592 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 25° 11′ 33″45.847431°N 25.192485°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 51″, k. h. 25° 11′ 33″45.847431°N 25.192485°E | |
 | |
 | |
Páró (románul: Părău) település és községközpont Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Fogarastól keletre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Debren neve szlovákul: völgytorok, szakadék. (Páróra talál).
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település. Nevét már 1235-ben említette oklevél Bernardum de Debran... sac. ... Ultrasilvane dioc formában. Egyháza felett ekkor az erdélyi püspök és az esztergomi érsek pereskedett.
1527-ben Pereu, 1532-ben Porro, 1808-ban Parró aliis Porro h., Berau g., Pareu val., 1861-ben Páró Fo (25). 1888-ban Páró (Pareu), 1913-ban Páró néven írták.
1471-1625 között Brassó város birtoka, 1634-ben pedig Parroh néven I. Rákóczi György birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Sárkányi járásához tartozott.
1910-ben 1162 lakosából 3 magyar, 1138 román volt. Ebből 1152 görögkeleti ortodox volt.
Képek
[szerkesztés]-
Falukép -
Az ortodox templom -
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
