Páró
| Páró (Părău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | Községközpont |
| Községközpont | Páró |
| Beosztott falvak | Alsóvenice, Felsővenice, Grid |
| Polgármester | Mihai-Liviu Popeneciu |
| Irányítószám | 507155 |
| SIRUTA-kód | 41578 |
| Népesség | |
| Népesség | 563 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Község népessége | 1874 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Páró
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 50′ 50″, k. h. 25° 11′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 50″, k. h. 25° 11′ 32″ | |
| Páró weboldala | |
Páró románul: Părău, település és községközpont Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Fogarastól keletre fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Debren neve szlovákul: völgytorok, szakadék. (Páróra talál).
Története[szerkesztés]
Páró Árpád-kori település. Nevét már 1235-ben említette oklevél Bernardum de Debran ... sac. ... Ultrasilvane dioc formában. Egyháza felett ekkor az erdélyi püspök és az esztergomi érsek pereskedett.
1527-ben Pereu, 1532-ben Porro, 1808-ban Parró aliis Porro h., Berau g., Pareu val., 1861-ben Páró Fo (25). 1888-ban Páró (Pareu), 1913-ban Páró néven írták.
1471-1625 között Brassó város birtoka, 1634-ben pedig Parroh néven I. Rákóczi György birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Sárkányi járásához tartozott.
1910-ben 1162 lakosából 3 magyar, 1138 román volt. Ebből 1152 görögkeleti ortodox volt.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
