Barcaújfalu
| Barcaújfalu (Satu Nou) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Höltövény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Höltövény |
| Irányítószám | 507083 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41079 |
| Népesség | |
| Népesség | 1210 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 547 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 512 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 26″, k. h. 25° 30′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 26″, k. h. 25° 30′ 49″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barcaújfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barcaújfalu (románul Satu Nou, németül Neudorf) falu Romániában, Brassó megyében. Közigazgatásilag Höltövény községhez tartozik. Brassótól 21 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A mondák szerint, eredetileg Komlós nevezetű falu állt Barcaújfalu határában, melyet felégettek az első tatárjárás idején, melyről fennmaradtak a "Faluhely" és "Tatárpatak" nevű helyek. (L.M. megjegyzése)[3]
1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. 1414-ben és 1917-ben Újfalu formában fordul elő. (c.Suciu: Dicționar istoric) 1404-ben a falu lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében.[3]
1462-ben Brassónak adományozzák. Ekkor épül fel temploma is, mint Brassó leányegyháza. A templom tornya 1786-ban épült, harangja nagyon régi. Magyar lakosai többségében evangélikusok.
A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lettek, Újfalu a lutheránus vallásnál állapodott meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-től németül vezetik az egyházközösség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségben magyar családnevek szerepelnek az okiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is.
Az 1780-as évektől a hívek követelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. (Orbán Balázs:i.m.VI413).- Lestyán Ferenc:Megszentelt kövek).[3]
1992-ben 1033 lakosából 623 magyar. A helyi cigányok, bár javarészt az ortodox egyház követői, magyar anyanyelvűek.
Híres emberek[szerkesztés]
- 1751-től haláláig, 1781-ig itt volt lelkész Andreas Czirner.
- Itt született 1937. október 15-én Soós Jenő matematikai kutató, egyetemi oktató.
- Itt született 1946. április 17-én Fazakas Tibor erdélyi magyar grafikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ a b c Balogh György (író) - Életem vázlatának főbb vonalai - Lőrincz Márton, szerkesztő, Utószó
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}