Krizba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákospatak - Krizba (Crizbav)
Rákospatak - Krizba címere
Rákospatak - Krizba címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Kutastelep
Polgármester Balași Sorin
Irányítószám 507081
Körzethívószám +40 x68[1]
SIRUTA-kód 42456
Népesség
Népesség 1710 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 405
Község népessége 2518 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 569 m
Terület 179,37 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rákospatak - Krizba (Románia)
Rákospatak - Krizba
Rákospatak - Krizba
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 51″, k. h. 25° 27′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 51″, k. h. 25° 27′ 59″
Krizba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krizba témájú médiaállományokat.

Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Brassótól 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

1235-ben említik először Cormosbach néven. Krizbát és Barcaföldvárat összekötő út mentén Seres András jelentős neolitkori település nyomaira bukkant. A falu feletti 1104 m magas Vár-hegyen láthatók Rákospatak (Krizba) várának maradványai. A 13. században építtette Nemes Mihály székely főúr. A vár szerepet játszott az 1324 és 1332 közötti szász felkelésben. Utoljára 1477-ben említik, jelentőségét elvesztve pusztul. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg a Komlós nevű határrészen volt, és onnan a tatárjárás után települtek át a jelenlegi helyre. Előkerült egy díszes 17. századi fazék, melyben állítólag kincs volt, erről már közelebbit nem lehet tudni. A településnek 1910-ben 1897, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott.

Határában a Ceaușescu-korban létesített urándúsító üzem működik. A Nyugati-Kárpátokban bányászott uránércet dolgozzák fel itt, hogy majd ebből a csernavodai atomerőmű fűtőanyaga lehessen.

A 2002-es népszámláláskor 1407 lakosa közül 938 fő (66,67%) román, 405 (28,78%) magyar, 59 (4,19%) cigány és 5 (0,35%) német volt.[3]

Híres emberek[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között