Ugrás a tartalomhoz

Krizba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákospatak - Krizba (Crizbav)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségKrizba
Rangközségközpont
KözségközpontKrizba község
Irányítószám507081
Körzethívószám+40 x68[1]
SIRUTA-kód41051
Népesség
Népesség1908 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság380 (2011)[2]
Népsűrűség10,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság569 m
Terület179,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149°N 25.467178°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149°N 25.467178°E
SablonWikidataSegítség

Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach) falu Romániában (Erdély, Brassó megye). Községközpont, Kutastelep tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Brassótól 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1235-ben említik először Cormosbach néven. Krizbát és Barcaföldvárat összekötő út mentén Seres András jelentős neolitkori település nyomaira bukkant. A falu feletti 1104 m magas Vár-hegyen láthatók Rákospatak (Krizba) várának maradványai. A 13. században építtette Nemes Mihály székely főúr. A vár szerepet játszott az 1324 és 1332 közötti szász felkelésben. Utoljára 1477-ben említik, jelentőségét elvesztve pusztul. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg a Komlós nevű határrészen volt, és onnan a tatárjárás után települtek át a jelenlegi helyre. Előkerült egy díszes 17. századi fazék, melyben állítólag kincs volt, erről már közelebbit nem lehet tudni. A településnek 1910-ben 1897, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott.

Határában a Ceaușescu-korban létesített urándúsító üzem működik. A Nyugati-Kárpátokban bányászott uránércet dolgozzák fel itt, hogy majd ebből a csernavodai atomerőmű fűtőanyaga lehessen.

A 2002-es népszámláláskor 1407 lakosa közül 938 fő (66,67%) román, 405 (28,78%) magyar, 59 (4,19%) cigány és 5 (0,35%) német volt.[3]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között