Dezsán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dezsán (Dejani)
Ortodox (volt görögkatolikus) templom (épült 1905–07-ben)
Ortodox (volt görögkatolikus) templom (épült 1905–07-ben)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Vajdarécse
Irányítószám 507182
SIRUTA-kód 41765
Népesség
Népesség522 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dezsán (Románia)
Dezsán
Dezsán
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 44″, k. h. 24° 55′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsán témájú médiaállományokat.

Dezsán (románul: Dejani) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A közkeletű magyarázat ugyan a dejani szó 'désiek' jelentéséhez kapcsolja, azonban sokkal valószínűbb, hogy amint Dés esetében, itt is a Desiderius rövidüléséből származó személynévről van szó, román helységnévképzővel. Első bizonyos említése 1527-ben való, Desany alakban.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 15 kilométerre délre–délnyugatra, a Fogarasi-havasok északi lábánál fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Az 1850-es 657 főről népessége 1966-ig lassanként 433 főre apadt, majd 1966 és 1977 között, jelentős cigány népesség megjelenésével párhuzamosan 127 fővel nőtt, azóta azonban ismét csökken.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1850-ben 657 lakosából 613 volt román és 42 cigány; valamennyien görögkatolikus vallásúak.
  • 2002-ben 491 lakosából 459 volt román és 30 cigány; 435 ortodox és 48 adventista vallású.

Története[szerkesztés]

Egy 1452-re datált oklevélben II. Vladislav Stanciu Mailatnak adományozza Dezsan falu határának egynegyedét, egyetemben Presaca, Izvorul és Zărna hegyekkel.[3] A cirill betűs, román nyelvű irat vagy egy valós, ószláv nyelvű eredeti 18. századi fordítása, vagy 18. századi hamisítvány, amellyel a Mailáth család akarta bizonyítani régiségét, vagy a faluban való régi birtoklását. 1527-ből mindenesetre már teljesen hiteles oklevél említi a falut, amely a 16–17. században a fogarasi váruradalomhoz tartozott, és a Mailáth család bírta boéri jogon. 1635-ben 36 jobbágy- és öt zsellércsaládot, 1722-ben 170 jobbágy- és tíz boércsaládot írtak benne össze. Lakosságát 1761 után katolizálták, majd 1765-ben a határőrség része lett. A környező határőrfalvakkal ellentétben nem az I. sz., orláti román határőrezredhez, hanem a lovas határőrezredhez csatolták. Ettől kezdve minden férfi lakosa, egészen a határőrség 1851-es feloszlatásáig huszárként szolgált, a megfelelő vitézkötéses harisnyát pedig később a mindennapokban is viselték, a székelységhez hasonlóan. A falu 1876-ig Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott.

Kolostora[szerkesztés]

A falutól délnyugatra a Poiana Mănăstirii határrészben, 966 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő ortodox kolostoráról az első adat 1719-ből való. Szerzetesi közösségét 1748-ban egy pap, egy szerzetes és két apáca alkotta, és egy kis fatemplom tartozott hozzá. 1761-ben Buccow parancsára lerombolták.[4] 1992-ben Észak-Moldvából érkezett szerzetesek alapították újra.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Közli Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 59–62. o.
  4. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  5. a Fogarasi Ortodox Esperesség blogja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A kolostor részlete