Botfalusi Cukorgyártelep
| Botfalusi Cukorgyártelep (Colonia Bod) | |
 | |
| A cukorgyár 1938-ban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Botfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Botfalu |
| Irányítószám | 507020 |
| SIRUTA-kód | 40624 |
| Népesség | |
| Népesség | 1826 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 280 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 500 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 19″, k. h. 25° 35′ 53″45.755261°N 25.598050°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 19″, k. h. 25° 35′ 53″45.755261°N 25.598050°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botfalusi Cukorgyártelep témájú médiaállományokat. | |
Botfalusi Cukorgyártelep (románul: Colonia Bod) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Barcaságban, Brassótól északra, Botfalutól délnyugatra fekszik, közel az E60-as és a 112A utak találkozásához.
Története
[szerkesztés]1889-ben alapított itt cukorgyárat a szerencsi cukorgyárat is működtető, főként német tőke által létrehozott Magyar Cukoripar Rt., amelyet 1892-ben a Kornfeld Zsigmond által vezetett Magyar Általános Hitelbank vett meg. Az építkezéseket egy prágai vállalkozó vezette, a gépek Pilzenből és Prágából érkeztek. A környék gazdáit igyekeztek megbarátkoztatni a cukorrépa termesztésével, de ehhez előbb meg kellett változtatniuk hagyományos háromnyomásos, ugarhagyó, legelőkényszeres gazdálkodásukat. A terményt a Barcaságból, Háromszékről, Kőhalomszékről és Udvarhelyszékről gyűjtötték be, de a gyár saját maga is termesztett cukorrépát, Nyitra megyéből hozott szlovák napszámosokkal. A társaság 1894-ben magyar iskolát nyitott a gyár mellett.
A századfordulón az akkori Magyar Királyság legnagyobb cukorgyára volt. Éjjel-nappal üzemelt, 640 férfi, 280 női napszámost és kétszáz gyermekmunkást foglalkoztatott. Évi 75 ezer mázsa süveg-, kocka-, darabos és porcukrot állított elő. Ennek felét Romániába és Kis-Ázsiába exportálták, a másik felét csaknem teljesen az erdélyi piac vette fel. A gyár fellendítette a vidék szarvasmarhatartását is, a feldolgozás melléktermékeivel pedig sertéseket hízlalt.
2010-ben, mint az egyedüli belföldi tulajdonú romániai cukorgyár, a romániai cukorkvóta 18,4%-át termelte.[2] 2011. január 18-án csődeljárás alá került.[3]
2002-ben 1916 fő élt a településen, közülük 1471 román, 418 magyar és 23 német nemzetiségű; 1409 ortodox, 206 római katolikus, 110 református, 110 unitárius, 34 evangélikus és 16 görögkatolikus vallású.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ A háromszéki répa sorsa. www.3szek.ro (2011. április 20.)
- ↑ A csődeljárást elrendelő határozat a Bukaresti Értéktőzsde honlapján
Források
[szerkesztés]- Wiener Moszkó: A magyar czukoripar fejlődése, 2. köt. Bp., 1902, 847–50. o.
További információk
[szerkesztés]- A botfalusi cukorrépatermesztők honlapja (románul)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}