Alsókomána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsókomána (Comana de Jos)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Alsókomána címere
Alsókomána címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont (Komána község)
Irányítószám 507051
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 40866
Népesség
Népesség996 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság- (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsókomána (Románia)
Alsókomána
Alsókomána
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″
Alsókomána weboldala

Alsókomána (románul Comana de Jos, németül Unterkumanen, szászul Komondjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Községközpont, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyúkos tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Első említése 1469-ből való (Kwmana). Fogarasföldi román falu volt. Innen vette nemesi előnevét a 15. század végétől az egyébként szörénységi eredetű Majláth (Maylád) család. A 1719. században uradalmi székhely. 1632-ben a Rákóczi-családnak udvarháza és majorháza, a Boér családnak udvarháza volt itt. 1722-ben 90 bojár- és 70 jobbágycsalád lakta. 1851-ben Rudolf Orghidan brassói kereskedő szeszfőzdéje évi 13 ezer kg nyersanyagot (rozsot, kukoricát, árpát) használt fel.[4] 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. A 20. század elején lakói meszet égettek. 1909 és 1918 között, eredetileg az állami gazdaságban dolgozó magyarok gyerekei számára, magyar állami iskolája működött.[5]

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 1126 román és 30 cigány lakosa volt, 668 ortodox és 488 görögkatolikus.

1900-ban 1074 lakosából 963 volt román és 89 magyar anyanyelvű, felekezet szerint 546 ortodox, 427 görögkatolikus és 55 református. 37%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 9%-a beszélt magyarul.

2002-ben 986 lakosából 709 román és 275 cigány nemzetiségű, 833 ortodox, 113 görögkatolikus és 29 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Két műemlék temploma közül a görögkatolikus a 17. században, az ortodox a 18. században épült.
  • Népművészeti és helytörténeti kiállítás.

Testvértelepülése[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  4. N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 28. o.
  5. Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 209–10. o.

További információk[szerkesztés]