Dragus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dragus (Drăguș)
19. századi dragusi porta a bukaresti falumúzeumban
19. századi dragusi porta a bukaresti falumúzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507251
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 42254
Népesség
Népesség1162 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület24,78 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dragus (Románia)
Dragus
Dragus
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 37″, k. h. 24° 46′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 37″, k. h. 24° 46′ 38″
Dragus weboldala
Dragusi lányok 1936-ban

Dragus (románul: Drăguș [drə'guʃ], németül: Drachendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Dragus község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 38 km-re nyugat–délnyugatra, az azonos nevű patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Személynévi eredetű (vö. román Drag, Dragoș, Draguș). Első említése: Dragos (1527).

Története[szerkesztés]

Fogarasföldi román falu volt, birtokosa több évszázadon át Fogaras vára. 1632-ben 68 jobbágy- (közülük három halász, két vadász, két szakács és egy molnár), három boér-, három darabont-, két havasalföldi zsellércsalád és négy pap lakta, három malma őrölt.[3] A jobbágyok közül három halászként, kettő vadászként, kettő szakácsként szolgált. II. Rákóczi György 1652-ben megnemesítette itt élő szakácsát, Ioannes Fogarasyt, feleségét, Anna Njagoiét és gyermekeiket, I. Apafi Mihály 1663-ban idevalósi trombitását, Trombitás Andrást.[4] 1722-ben családjai közül már 195 boér és csak 40 jobbágy. 1750-ben három ortodox remetekolostora működött, 1761-ben öt ortodox és három görögkatolikus pap lakta. 1765-ben az orláti román határőrezredhez csatolták, ekkor alakult görögkatolikus iskolája is. A férfiak mint lovas határőrök (huszárok) szolgáltak. 1789-ben családjai közül 160 volt ortodox és 19 görögkatolikus.

Lakói "nemzetségi" alapon, a szász Nachbarschaftok mintájára "szomszédság"-okat (vecinătate) alkottak. 1929 és 1932 közt tizenkét ilyen szomszédság létezett. A szokások szerint például ha egy ifjú férj a felesége portájára költözött, átvette annak nevét is, hogy a nemzetségi viszonyok összhangban maradjanak a térbeli elkülönüléssel. A szomszédságokhoz kapcsolódóan maradt fenn a boérok és a jobbágyok közötti különbségtétel is.

Üvegikonfestő, szűcs- és fazekasközpont volt.

2003-ban vált ki Vist községből és alakult önálló községgé. [1]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 1273 lakosából 1253 volt román és 20 cigány nemzetiségű; 1146 ortodox és 127 görögkatolikus.
  • 2002-ben 1187 lakosából 1173 román és 12 cigány nemzetiségű; 1185 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 462. o.
  4. Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 285–288. és 339–341. o.

További információk[szerkesztés]