Mundra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mundra (Mândra)
Mundra címere
Mundra címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507125
SIRUTA-kód 41426
Népesség
Népesség1076 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság10 (2011)[2]
Népsűrűség45,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület65 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mundra (Románia)
Mundra
Mundra
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 22″, k. h. 25° 02′ 48″
Mundra weboldala

Mundra (románul: Mândra, németül: Maindre vagy Kladendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól hét kilométerre délkeletre, az épülő A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a román mândra ('szép') szóból való. 1400-ban Mondra, 1520-ban Mundra, 1637-ben Mandra alakban írták.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint eredetileg egy kavicsteraszon feküdt és csak később húzódott le a szélvédett patakvölgybe.[3] 1632-ben 36 jobbágycsalád lakta, közülük négy családfő volt pásztor, három halász és két vadőr, ugyanis a Rákóczi-család vadaskertet tartott fenn határában. Élt még itt két boér és két pap, nyolc háza pedig pusztán állt.[4] Ioan Mondrai, alias Literati (utóbbi neve arra utal, hogy Moldvában fejedelmi titkári címet viselt) 1656-ban erdélyi nemességet kapott II. Rákóczi Györgytől, régi mundrai boérsége mellé.[5] 1722-ben 115 boért és 80 jobbágyot írtak össze benne. Boéri (félnemesi) falunak számított és Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. A szász universitas 1848. május 15-én Fogaras vidékétől és a Guberniumtól kért segítséget, mert a mundrai nemesek irtani kezdték a Dumbrava vagy Magura határrészben lévő tölgyest. 24-én Jakab György vidéki vicekapitány vezetésével fegyveresek szálltak ki a faluba.[6] Nyikolaj von Engelhardt tizenkétezres hadteste 1849. július 11-én itt támadta meg a Fogarast védő hétfalusi honvédzászlóalj balszárnyát, amelyet Vida Dániel vezetett. Az oroszok csatát nyertek, amelynek a magyar oldalon ötven-hatvan halálos áldozata volt. A mundraiak még a 19. század második felében is kétnyomásos földművelést folytattak.

1850-ben 1012 lakosából 1010 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.

2002-ben 1147 lakosából 1121 volt román, 19 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 1104 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falutól északra, az Olt közelében tőzegláp.
  • A falu ortodox temploma 1779-ben épült, belsejét 1821-ben festették ki.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Sebők Samu: Adatok a fogarasmegyei oláhság néprajzához. Néprajzi Értesítő 1908, 60. o.
  4. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 455. o.
  5. Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 291–95. és 301–04. o.
  6. Liviu Botezan: Participarea țărănimii din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș la revoluție în primăvara anului 1848 pentru desființarea iobăgiei. Cluj-Napoca, 2006, 479–80. o.

További információk[szerkesztés]

  • húsvéti tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [1]