Nagysink
| Nagysink (Cincu) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 507045 | ||
| Körzethívószám | 0x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 40839 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1286 fő (2011. okt. 31.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 51 (2011)[3] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 474 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagysink
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 24° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 24° 48′ 14″ | |||
Nagysink (románul Cincu, korábban Cincul Mare, németül Groß-Schenk) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Olt folyótól mintegy 10 km-re északra található, a legközelebbi folyóparti település Kissink.
A Szentágota-Kissink-Voila útvonal körülbelüli felezéspontjában helyezkedik el. (Szentágotától 18 km-re délkeletre; míg az Olt északi partján fekvő Kissinktől 10 km-re, illetve a túlsó parti Voilától 14 km-re északra fekszik.[4] )
A legközelebbi nagyobb város, a 30 ezer lakosú Fogaras 18 km-re délkeletre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a német die Schenke (= kocsma, csapszék, italkimérés) főnévből ered.
Története[szerkesztés]
1328-ban Chenk néven említik először. A nagysinki káptalan első említése 1351-ből maradt fenn.[4]
Négy évszázadon át, a XV. századtól kezdve egészen 1876-ig Nagysinkszék-nek (az erdélyi szászok egyik székének) a névadó központja.
1474-ben a település már oppidum-ként szerepel.[4] 1500 körül a településen már iskola működött.[4] 1523-ban tűzvész pusztított.[4] 1570-ben Báthory Zsigmond fejedelem heti- és éves vásár tartását engedélyezte. 1600-ban Mihály vajda csapatai kifosztották a települést.[4] 1660-ban pestisjárvány pusztított.[4] 1708-ban a kurucok dúlták fel a falut, a templomot is beleértve.[4] 1727-ben 80 ház égett le.[4] További tűzvészek pusztítottak 1789-ben, 1805-ben és 1818-ban.[4]
Lakossága[szerkesztés]
1500 körül a településen 64 gazda és 4 szegény élt, 1532-ben már 70 gazdáról tudunk.[4] 1910-ben 2537 lakosából 1173 német, 1035 román és 139 magyar volt. Az 1876-os megyerendezéstől 1920-ig, a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1866 lakosából 1009 román, 570 cigány, 209 német és 78 magyar volt.
Látnivalók[szerkesztés]
13. századi eredetű szász monumentális erődített evangélikus templomát alacsony kerítőfal övezi. A 13. század első felében eredetileg háromhajós román stílusú bazilika épült, keleten két, nyugaton egy toronnyal.[4] A középhajó 27,6 méter, az oldalhajók 38 méter hosszúságúak.[4] 1500 körül a templomot gótikus stílusban építették át.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Die Kirchenburg in Großschenk. Baudenkmäler in Siebenbürgen Heft 47. Monumenta Verlag Sibiu-Hermannstadt (2001). ISBN 973-99735-0-7
Külső hivatkozások[szerkesztés]
.svg){kind=small}