Mese (Románia)
Mese (Meșendorf, Meschendorf) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Szászbuda |
Rang | falu |
Községközpont | Szászbuda |
Irányítószám | 507037 |
SIRUTA-kód | 40731 |
Népesség | |
Népesség | 333 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 15 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mese témájú médiaállományokat. | |
Mese (románul Meșendorf, németül Meschendorf, a szász nyelven Meschenderf) település Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye északi részén, Kőhalomtól mintegy 9 km-re északnyugatra található.
Története
[szerkesztés]Erdélyi szászok által alapított település, 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először Messendorf néven. A középkorban a falu a kerci apátság tulajdonát képezte.
A reformáció idején lakói felvették a lutheránus vallást. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi járásának részét képezte.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 810 lakosa volt, melyből 523 szász, 249 román, 37 cigány és 1 magyar volt.
A Ceaușescu-diktatúra idején a szászok nagy részét Németországba űzték. 1992-ben már 331 lakosából 130 román, 114 cigány, 72 szász és 15 magyar volt. A rendszerváltást követően is folytatódott a szászok kitelepedése, 2002-ben 344 lakosból már 199 román, 124 cigány, 10 magyar 7 szász volt.
Látnivaló
[szerkesztés]A falu erődtemploma 1350 körül épült, Gótikus stílusban. Eredetileg római-katolikus volt, de a reformáció után átalakult lutheránus templommá.
Az erődtemplom fala szabálytalan négyszög alakú, a nyugati részén egy bástyatorony van. A keleti részén is volt egy torony, de azt a várfal egy részével együtt az 1950-es években lebontották.
Oltárát 1999 után biztonsági okokból a segesvári hegyi templomban helyezték el.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Hannelore Beier: Ein Spaziergang durch Schäßburg. kirchenburgen.org (Hozzáférés: 2024. július 31.)
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6