Nagy-Küküllő vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Küküllő vármegye
Az egykori vármegyeháza Segesváron (ma városháza)
Az egykori vármegyeháza Segesváron (ma városháza)
Nagy-Küküllő vármegye címere
Nagy-Küküllő vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek németek, románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület3337 km²
Térkép
Nagy-Küküllő vármegye térképe
Nagy-Küküllő vármegye térképe
Nagy-Küküllő vármegye domborzati térképe
Nagy-Küküllő vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő vármegye témájú médiaállományokat.

Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése kökényes.[1] Jelenleg Románia része.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.

1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.


Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:

  • Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
  • Medgyesi járás, székhelye Medgyes
  • Nagysinki járás, székhelye Nagysink
  • Segesvári járás, székhelye Segesvár
  • Szentágotai járás, székhelye Szentágota
  • Medgyes rtv.
  • Segesvár rtv.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994) 

További információk[szerkesztés]