Szerém vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerém vármegye
Szerem coatofarms.jpg

Ország Magyar Királyság
Központ Vukovár
Népesség
Népesség 414 234 fő (1910)
Nemzetiségek szerbek, horvátok, magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület 6 866  km2
Térkép
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép

Szerém vármegye (horvátul Srijem, Srijemska županija, németül Komitat Syrmien, szlovákul Srijemská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát-Szlavónországhoz tartozó részében. Területén ma Horvátország és Szerbia osztozik.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye a Duna és a Száva között található. Legnagyobb része délen az Alsó-Száva-síkság, északi részén kelet-nyugati irányban egy kelet felé fogokozatosan emelkedő dombság húzódik, ami végül a Tarcal-hegységet alkotja. Északról Magyarország (Bács-Bodrog vármegye), keletről Magyarország és Szerbia, délről Bosznia, nyugatról pedig Verőce vármegye és Pozsega vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegye területe a 12. században került a Magyar Királyság fennhatósága alá. Ezen a területen abban az időben két régió, Szerémség és Vukovár régiók léteztek, amelyeket 1521-ben elfoglalt az Oszmán Birodalom, és a két régió 1544-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott. 1526 végén Cserni Jován kényszerítette uralma alá a még magyar kézben levő területeket, de uralma nem tartott sokáig.

A Habsburg Birodalom két részben szerezte meg ezt a területet: először 1688-ban a terület kisebb része, majd 1718-ban a terület nagyobbik része is a Habsburgokhoz került.

1744-ben került megyei alakjában újjászervezésre, a középkori Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták. 1764-ben Verőce vármegye és Pozsega vármegye kíséretében Fiume városért cserébe Horvátország kapta meg.

A vármegye területe 1848-1849 között a Szerb Vajdaság területéhez tartozott. Majd 1849-1860 között Szerb Vajdaság és Temesi Bánság osztrák koronatartomány része volt. A vármegye területe 1868-ban került vissza magyar közigazgatásba. Az első világháború után a vármegye területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. A második világháború alatt a terület a Független Horvát Államhoz, majd 1945-től újra Jugoszláviáhoztartozott. 1991-től, Jugoszlávia szétesésétől fogva a vármegye nyugati része Horvátország, keleti része pedig Szerbia területéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 414 234 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye kilenc járásra volt felosztva 1917-ben:

  • Ópázovai járás, székhelye Ópázova (szerbül Stara Pazova)
  • Szávaszentdemeteri járás, székhelye Szávaszentdemeter (szerbül Sremska Mitrovica) rendezett tanácsú város
  • Sidi járás, székhelye Sid (szerbül Šid)
  • Újlaki járás, székhelye Újlak (horvátul Ilok)
  • Ürögi járás, székhelye Ürög (szerbül Irig)
  • Vinkovcei járás, székhelye Vinkovce (horvátul Vinkovci)
  • Vukovári/Valkóvári járás, székhelye Vukovár (horvátul Vukovar)
  • Zimonyi járás, székhelye Zimony (szerbül Zemun) törvényhatósági jogú város
  • Zsupanyai járás, székhelye Zsupanya (horvátul Županja)