Szerém vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szerém vármegye
Szerém vármegye címere
Szerém vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Vukovár
Népesség
Népesség 414 234 fő (1910)
Nemzetiségek szerbek, horvátok, magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület6 866  km2
Térkép
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerém vármegye témájú médiaállományokat.

Szerém vármegye (horvátul Srijem, Srijemska županija, németül Komitat Syrmien, szlovákul Srijemská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében. Területén ma Horvátország és Szerbia osztozik.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye a Duna és a Száva között található. Legnagyobb része délen az Alsó-Száva-síkság, északi részén kelet-nyugati irányban egy kelet felé fogokozatosan emelkedő dombság húzódik, ami végül a Tarcal-hegységet alkotja. Északról Magyarország (Bács-Bodrog vármegye), keletről Magyarország és Szerbia, délről Bosznia, nyugatról pedig Verőce vármegye és Pozsega vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegye területe, a honfoglalás során került magyar fennhatóság alá, majd az államalapítással betagozódott a magyar vármegyerendszerbe. Rövid Bizánci uralmat leszámítva a Szerémséget 1521-ben elfoglalta az Oszmán Birodalom, és a két régió 1544-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott. 1526 végén Cserni Jován kényszerítette uralma alá a még magyar kézben levő területeket, de uralma nem tartott sokáig.

A Habsburg Birodalom két részben szerezte meg ezt a területet: először 1688-ban a terület kisebb része, majd 1718-ban a terület nagyobbik része is a Habsburgokhoz került.

1744-ben került megyei alakjában újjászervezésre, a középkori Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták.

A vármegye területe 1848-1849 között a Szerb Vajdaság területéhez tartozott. Majd 1849-1860 között Szerb Vajdaság és Temesi Bánság osztrák koronatartomány része volt. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezés értelmében a magyar fél végleg lemondott a területre vonatkozó történelmi jogairól, ezzel az autonóm Horvát-Szlavónország része lett. Az első világháború után a vármegye területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. A második világháború alatt a terület a Független Horvát Államhoz, majd 1945-től újra Jugoszláviához tartozott. 1991-től, Jugoszlávia szétesésétől fogva a vármegye nyugati része Horvátország, keleti része pedig Szerbia területéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 414 234 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A vármegye kilenc járásra volt felosztva 1917-ben:

  • Ópazovai járás, székhelye Ópazova (szerbül Stara Pazova)
  • Szávaszentdemeteri járás, székhelye Szávaszentdemeter (szerbül Sremska Mitrovica) rendezett tanácsú város
  • Sidi járás, székhelye Sid (szerbül Šid)
  • Újlaki járás, székhelye Újlak (horvátul Ilok)
  • Ürögi járás, székhelye Ürög (szerbül Irig)
  • Vinkovcei járás, székhelye Vinkovce (horvátul Vinkovci)
  • Vukovári/Valkóvári járás, székhelye Vukovár (horvátul Vukovar)
  • Zimonyi járás, székhelye Zimony (szerbül Zemun) törvényhatósági jogú város
  • Zsupanyai járás, székhelye Zsupanya (horvátul Županja)