Gömör és Kishont vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gömör és Kis-Hont vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye címere
Gömör és Kis-Hont vármegye címere

Központ Pelsőc, Rimaszombat
Népesség
Népesség 109 994 (1910) 58,47% magyar, 38,4% tót, 1,55 német, 1,58 egyéb
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Földrajzi adatok
Terület4 279  km2
Térkép
Gömör és Kis-Hont vármegye térképe
Gömör és Kis-Hont vármegye térképe
Gömör és Kis-Hont vármegye domborzati térképe
Gömör és Kis-Hont vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömör és Kis-Hont vármegye témájú médiaállományokat.

Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység (vármegye) volt a Magyar Királyság területén 1802-től, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel. Területén jelenleg Szlovákia és Magyarország osztozik, a szlovákiai rész nagyobb része a Besztercebányai, kisebb része a Kassai, egy községe pedig (Vernár) az Eperjesi kerülethez tartozik, a magyarországi rész (a Putnoki járás) pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.

A vármegye neve – nyilván bonyolultsága miatt – számtalan alakban fordul elő, azonban a hivatalos elnevezés eredetileg Gömör és Kis-Hont volt, a két világháború közötti időszakban pedig Gömör és Kishont.

Gömör és Kis-Hont vármegye fekvése Szlovákián belül

Földrajz[szerkesztés]

Gömör és Kis-Hont vármegye a következő megyékkel volt határos: Zólyom, Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves és Nógrád. A Gömör–Szepesi-érchegységben (szlovákul: Slovenské rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén.

Székhelyek[szerkesztés]

Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Pelsőc. Miután Kis-Honttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat.

Gömör és Kis-Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Történelem[szerkesztés]

Gömör (népiesen Gömörország) a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kis-Hont, mely Hont vármegyének Tiszolc és Rimaszombat között fekvő, Nógrád, Gömör és Zólyom vármegyék közé ékelődő exklávéja volt, csak 17861802 környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.

1918-ban (az 1920-as trianoni békeszerződéssel megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy kis területet Putnok környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre, és néhány települést a Feledi járásból a vármegye legdélibb részéből. 1923-ban a csonka megyét összevonták Borsoddal Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven.

1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntéssel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, Borsod-Gömör megyeként. Ez a rövid életű megye azután az 1950-es megyerendezés során egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör és Kis-Hont csehszlovákiai része Szlovákiához került. Szlovákiai részei az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerülethez és a Besztercebányai kerülethez tartoznak.

Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében.


Gömör vármegye címere
Dr. Lux Gyula (18841957), tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója. Az ország történetében első "Magyar Királyi Állami Németnyelvű tanítóképző Liceum" alapítója és igazgatója, a "Dobsinai Társaskör" tagja.

Közigazgatás[szerkesztés]

Járási beosztás[szerkesztés]

1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):

Városok[szerkesztés]

Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem:

Irodalom[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör és Kis-Hont vármegye, 1903
  • Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családjai I-II. Kolozsvár, 1909.
  • Ila Bálint: Gömör vármegye iskolaügye 1770–1777. Budapest, 1937. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv)
  • Ila Bálint: A gömöri jobbágyság a XVI-XVIII. században. Budapest, 1937.
  • Ila Bálint: Gömör megye I. 1944.
  • Leon Sokolovský 1997: Stručné dejiny Malohontu od roku 1803. Martin.
  • Andrej Štafura 2016: Historické organy stredného Gemera.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gömör és Kis-Hont County
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömör és Kishont vármegye témájú médiaállományokat.