Feled

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feled (Jesenské)
Római katolikus temploma
Római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Mihályi Gábor
Irányítószám 980 02
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 2193 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 194 m
Terület 17,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feled (Szlovákia)
Feled
Feled
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 14″, k. h. 20° 04′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 14″, k. h. 20° 04′ 23″
Feled weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Feled témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Feled (szlovákul Jesenské, korábban Feledince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 10 km-re délkeletre, a Rima jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1274-ben "Feled" alakban említik először. Helytörténeti kutatások szerint első említése ettől korábbi, már a 11. század második felére tehető, ugyanis a Szent László király birtokösszeírásaiban szereplő "Feledseyre" elnevezés Feled első említéseként valószínűsíthető, melynek mai értelemben vett Feledsírja jelentése egyben a falu nevének eredetére, Feled vitéz végső nyughelyére utal.

Templomát az 1332. évi pápai tizedjegyzék már említi, mely a mai református templom helyén, az Úrdombján állt. Kezdetben a Rátolty család tulajdonában állt. 1424-ben a Feledy család birtokolta a falut. A gömöri, majd az ajnácskői vár tartozéka volt. A 16. századtól a Lorántffy család, később több nemesi család tulajdonában találjuk. 1553-ban kirabolta a török. A 16. század közepén lakói református hitre tértek, katolikus egyházát csak 1774-ben alapították újra. 1825-ben egy tűzvészben leégett, ezért nem maradtak ránk régi épületei. 1840-ben 874 lakosa volt.

Vályi András szerint: "FELED. Feledintze. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Báró Vecsey, és Jekelfalusi Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Serkétől nem meszsze. Határbéli földgye termékeny, de egy harmad részében a’ záporok, és havak elég károkat tesznek, piatzozása Rimaszombatban nem meszsze hasznos, legelője elég, mind a’ kétféle fája van, ’s kaposztássai jók, fuharozással, és tserép edényel is pénzt kereshetnek, malma helyben, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: "Feled, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Rima-Szombathoz délre 2 mföldnyire: 764 kath. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok nemes. Róna és dombos határa meglehetős. F. u. többen."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Feled, rimavölgyi magyar kisközség, 176 házzal és 881, róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. E községgel már a pápai tizedszedők jegyzékében találkozunk. A Rátót nemzetség ősi birtoka. 1424-ben a Feledy család az ura és ekkor már az ajnácskői vár tartozéka. 1788-ban Feledinze tót néven is említik az akkori leírások. Mult századi földesurai a báró Vécsey, a Jekelfalussy, a gróf Almássy, a gróf De la Motte és a Török családok. Mind e családok saját úrilakaikban laktak s azonkívül Draskóczy Lászlónak is van a faluban úrilaka. A Vécsey-féle, kb. 250 éves úrilak jelenleg Fornet Jenőné szül. báró Vécsey Erzsébeté. A község nagyobb birtokosai ma Szilassy Gyula örökösei, Fornet Jenőné szül. báró Vécsey Erzsébet és Czibur Pál. E helység a rimaszécsi járás székhelye, szolgabírói hivatallal. A községben két templom van. A református templom 1600-ban, a katholikus 1794-ben épült. 1825-ben az egész község tűz martaléka lett. Van saját postája, távírója és vasúti állomása, mely utóbbi fontos góczpontja e vasútvonalnak. Feledhez tartoznak Dobra, Czifra, Csalános és Domafala puszták. Az utóbbi hajdan szintén község volt. 1479-ben mint a feledi Lórántfyak birtoka van említve."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásának székhelye volt. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

1948-ban a települést Janko Jesenský (18741945) szlovák író, műfordítóról nevezték el. Járási székhelyi rangját 1950-ben veszítette el.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 878 lakosából 867 magyar.

2011-ben 2193 lakosából 1104 magyar, 658 szlovák és 240 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban. 1903-ban megújították.
  • Református temploma a korábbi templom helyén 1898-ban épült, neoklasszicista stílusban.
  • Nemesi kúriák a 16.19. századból.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]