Nemesradnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesradnót (Radnovce)
Református temploma
Református temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Bari Aladár
Irányítószám 980 42
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség 825 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 8,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesradnót (Szlovákia)
Nemesradnót
Nemesradnót
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 20° 12′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesradnót (szlovákul Radnovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Balog patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott. 1423-ban Radnótfalu néven említik először. 1427-ben "Rathoultfalwa", "Radnothfalua", 1430-ban "Radnolthfalwa" néven szerepel az okiratokban. A 15. században a Pölhös és Bebek családok tulajdonában állt. 1427-ben 20 portával adózott. Luxemburgi Zsigmond a falut 1430-ban a Perényi családnak adományozta. A török támadások idején a község a Balog alsó folyása vidékének a központja volt. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért a falu egész lakossága nemesi címet kapott a királytól. 1828-ban 113 házában 922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "RADNOR. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszécsnek szomszédságában, mellynek filiája; földgye jó gabonát terem, piatzozása közel, fuharozással is keresettye, és a’ Miskoltzi szőlőkben; fája, és legelője nints elég, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint: "Radnóth, magyar falu, Gömör vmegyében, Rima-Szécshez északra 1 órányira, a Balogh vize mellett, 18 kath., 904 ref. lak., kik többnyire nemesek. Ref. anyaszentegyház. – Első osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Radnót, balogvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 162 házzal és 594, tisztán ev. ref. vallású lakossal. E község 1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. 1427-ben már a Pethes család birtokában találjuk. 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Később azután a török háboruk idejében a község lakosai nemesi előjogokat nyertek. Itt született és itt lakik Pósa Lajos, az ismert nevű költő. A község szép református temploma 1875-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között megint Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 577-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 643 lakosából 546 magyar, 81 cigány és 11 szlovák.[5]

2011-ben 825 lakosából 718 magyar, 52 cigány és 20 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1875-ben épült neoromán-neogótikus stílusban. Alacska református gyülekezete 2001-ben millenniumi zászlót adományozott a helyi gyülekezetnek, melynek átvétele alkalmából Erdélyi Géza református püspök tartott ünnepi istentiszteletet.
  • Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült, a század végén megújították.
  • A községtől nyugatra, a Radnóti-patak mellett ásványvíz-forrás található.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1850. április 9-én Pósa Lajos költő, hírlapíró. A faluban mellszobra áll.
  • Innen származik Radnóti Miklós költő apja, Glatter Jakab, a költő pedig feltehetően innen vette vezetéknevét. (A faluban emléktáblája van és 2006. május 21-én itt leplezték le Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát – Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester alkotását.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]