Nemesradnót
| Nemesradnót (Radnovce) | |
 | |
| Református temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Bari Aladár |
| Irányítószám | 980 42 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 928 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Terület | 8,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nemesradnót
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 20° 12′ 20″ | |
| Nemesradnót weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesradnót témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nemesradnót (szlovákul Radnovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Balog patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott. 1423-ban Radnótfalu néven említik először. 1427-ben "Rathoultfalwa", "Radnothfalua", 1430-ban "Radnolthfalwa" néven szerepel az okiratokban. A 15. században a Pölhös és Bebek családok tulajdonában állt. 1427-ben 20 portával adózott. Luxemburgi Zsigmond a falut 1430-ban a Perényi családnak adományozta. A török támadások idején a község a Balog alsó folyása vidékének a központja volt. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért a falu egész lakossága nemesi címet kapott a királytól. 1828-ban 113 házában 922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: "RADNOR. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszécsnek szomszédságában, mellynek filiája; földgye jó gabonát terem, piatzozása közel, fuharozással is keresettye, és a’ Miskoltzi szőlőkben; fája, és legelője nints elég, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint: "Radnóth, magyar falu, Gömör vmegyében, Rima-Szécshez északra 1 órányira, a Balogh vize mellett, 18 kath., 904 ref. lak., kik többnyire nemesek. Ref. anyaszentegyház. – Első osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Radnót, balogvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 162 házzal és 594, tisztán ev. ref. vallású lakossal. E község 1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. 1427-ben már a Pethes család birtokában találjuk. 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Később azután a török háboruk idejében a község lakosai nemesi előjogokat nyertek. Itt született és itt lakik Pósa Lajos, az ismert nevű költő. A község szép református temploma 1875-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között megint Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 577-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 643 lakosából 546 magyar, 81 cigány és 11 szlovák.[5]
2011-ben 825 lakosából 718 magyar, 52 cigány és 20 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1875-ben épült neoromán-neogótikus stílusban. Alacska református gyülekezete 2001-ben millenniumi zászlót adományozott a helyi gyülekezetnek, melynek átvétele alkalmából Erdélyi Géza református püspök tartott ünnepi istentiszteletet.
- Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült, a század végén megújították.
- A községtől nyugatra, a Radnóti-patak mellett ásványvíz-forrás található.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1850. április 9-én Pósa Lajos költő, hírlapíró. A faluban mellszobra áll.
- Innen származik Radnóti Miklós költő apja, Glatter Jakab, a költő pedig feltehetően innen vette vezetéknevét. (A faluban emléktáblája van és 2006. május 21-én itt leplezték le Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát – Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester alkotását.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
