Pósa Lajos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pósa Lajos
Pósa Lajos
Pósa Lajos
Született Pósa Lajos
1850. április 9.
Nemesradnót
Elhunyt 1914. július 9. (64 évesen)
magyar 1867-1918 Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Andrássy Anna Lídia
Foglalkozása költő, ifjúsági író, dalszerző
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései Magyar Örökség díj
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pósa Lajos témájú médiaállományokat.
Pósa Lajos és felesége Andrássy Anna Lídia (1867-1953) írónő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 9-1-100.
Szobra a Városligetben

Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9.Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Élete[szerkesztés]

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig minden áron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt. A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.

Művei[szerkesztés]

  1. Költemények. Bpest, 1878. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja, Fővárosi Lapok 65., Közvélemény 100. sz.).
  2. Ujabb költemények. U. ott, 1881.
  3. Pósa Lajos költeményei. Szeged, 1883. (Ism. Kikindai Közlöny 26., Rozsnyói Hiradó 28. sz., Függetlenség 145., P. Napló 147., P. Hirlap 146., Bud. Hirlap 147., Főv. Lapok 124., Budapest 149., Szegedi Hiradó 110., Egyetértés 151., Koszorú 35. sz.).
  4. Dalok, regék az ifjúság számára. Jankó János rajzaival. U. ott, 1884. (Ism. Magyarország és Nagyvilág 10., Függetlenség 61., Nemzet 90. sz.).
  5. Kis bokréta. Költemények jó gyermekek számára. 6 színes képpel. Budapest, (1885.).
  6. Gyermekversek. Bloch Gyula eredeti rajzaival. Szeged, 1886.
  7. Arany kert. Gyermekversek. Öt színes képpel és hazai művészek rajzaival. Bpest, 1886. (Ism. Szegedi Napló 285., Arad és Vidéke 289. szám.)
  8. Tíz év alatt. Költemények Szeged, 1886. (Ism. Arad és Vidéke 25. sz., Függetlenség 26., Nemzet 12., Vasárnapi Ujság 2., Rozsnyói Hiradó 17. sz.).
  9. Kis arany kert. Gyermekversek. Hazai művészek rajzaival. Bpest, 1887.
  10. Négy mese a gyermek-ifjúság számára. Szeged, 1887.
  11. . 140 dal. Kossuth versek. U. ott, 1887. (Ism. Szegedi Hiradó 280. sz.)
  12. Dalaim. U. ott, 1887. (Ism. Vásárhely és Vidéke 33., Szegedi Napló 161., Egyetértés 228., Nemzet 249., Szegedi Hiradó 208. sz.).
  13. Virághullás. Költ. U. ott, 1887. és 1889.
  14. Ibolya. Költem. U. ott, 1887.
  15. Daloskönyv. U. ott, 1887.
  16. Népdalok. U. ott, 1888.
  17. Buzogány Sebestyén. A rózsatolvaj. Monolog. Bpest, 1885. (Monologok 19.).
  18. Pillangók. Gyermekversek. Képekkel. U. ott, 1888. (Ism. Nemzeti Nőnevelés 1890.).
  19. Az aranytollú madár nótái. Gyermekversek. Elischer Lajos eredeti rajzaival. U. ott, 1888.
  20. ABC. Színes képekkel és versecskékkel. U. ott, 1888.
  21. Virágok. Képeskönyv jó gyermekek számára. U. ott, 1889.
  22. Gyermekkert. Apró történetek versekben. U. ott, 1889.
  23. Apró emberek könyve. Színes és színezetlen képekkel. U. ott, 1890. (Kiss Á.-nal együtt. Ugyanaz 100 képpel. U. ott, 1890. 2. bőv. kiad. U. ott, 1901).
  24. Rózsabokor. Képeskönyv jó gyermekek számára. Elischer Lajos eredeti rajzaival. U. ott, 1891.
  25. Aranynapok. Gyermekversek képekkel. U. ott, 1891.
  26. Aranynapok. Tündérórák. Gyermekversek képekkel. U. ott, 1891.
  27. Az Én Újságom gyermekszínháza leányok és fiúk számára. U. ott, 1892.
  28. A nagymama meséi. Jutalomkönyv jó gyermekek számára. Elbeszélések, mesék, regék és versek. 10 színes és sok fekete képpel. U. ott, 1892. Két rész.
  29. Tündér órák. Gyermekversek. U. ott, 1892.
  30. Csingilingi. Apró versek. 8 színes és száznál több színezetlen képpel. U. ott, 1892. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1901.)
  31. Zengő arany ábéczé: Dalok gyermekek számára. Megzenésítette Tihanyi Ágost. U. ott, 1892.
  32. Verseskönyv kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal és Péterffy Sándorral együtt).
  33. Meséskönyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal együtt).
  34. Daloskönyv. Dalok és dalosjátékok kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára. U. ott, 1893. (Kiss Áronnal együtt).
  35. A tanítók háza. U. ott, 1893. (Költ. Sebestyén Gyula, Br. Eötvös József cz. beszédével együtt).
  36. Arany napsugár. Képeskönyv. U. ott, 1894.
  37. Pósa Lajos meséskönyve. Hazai művészek rajzaival. U. ott, 1894.
  38. Arany Ábc. U. ott, 1894.
  39. Pünkösdi rózsák. A gyermekek számára. U. ott, 1894.
  40. Gyermekmesék. Hazai művészek rajzaival. U. ott, 1895. (2. kiadás).
  41. A világszép nádszál kisasszony. Mese képekkel. U. ott, 1895.
  42. Nagyapó mesekönyve. Jutalomk. jó gyermekek számára. U. ott, 1895.
  43. Haza és szabadság. Hazafias költemények és szavalatok. U. ott, 1895. (Filléres Könyvtár 6.).
  44. Cinicini. A kicsikéknek muzsikálva. Tull Ödön rajzaival. U. ott, 1896. (2. kiadás. U. ott, 1901).
  45. Édes anyám. Költemények. U. ott, 1897.
  46. Árpád népe. U. ott, 1897. (Filléres Könyvtár 25.).
  47. A szabadság hősei. Képek az 1848-49. szabadságharczból. U. ott, 1898. (Filléres Könyvtár 43).
  48. Száll az ének. Szavalni való versek. U. ott, 1899. (Ism. M. Hirlap 166., Magyarország 177., Vasárnapi Ujság 27., Kolozsvári Lapok 30.)
  49. Harangvirágok. Versek. U. ott. 1899. (Filléres Könyvtár 62.).
  50. Lidike (versek, Budapest., 1920)
  51. A magyar nép kesergője (Budapest, 1921).

Szerkesztette a Mulattató Ujság c. képes hetilapot 1878. szeptember 15-től november 17-ig Budapesten (Bodon Józseffel együtt), a Jó Barát c. ifjúsági hetilapot 1882-ben Szegeden, a Filléres Könyvtárt 1895-től s Az Én Újságom c. gyermeklapot 1890-től. Szerkesztette Az Én Újságom Naptárát 1892-93. iskolai évre, 1902-re és 1904-1905. évekre Budapesten.

Álnevei: Darázs (az Üstökösben), Figyelő (a Szegedi Naplóban) és Lajos bácsi.

Társasági tagságai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]