Radnót
- Ez a szócikk a romániai városról szól. A Szlovákiában található, az egykori Gömör és Kishont vármegyéhez tartozó Radnót községet lásd Nemesradnót szócikknél.
| Radnót (Iernut, Radnuten) | |||
 | |||
| A református templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Iernut | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Vasile Cornea | ||
| Irányítószám | 545100 | ||
| Körzethívószám | 0x65[1] | ||
| SIRUTA-kód | 117827 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 5382 fő (2011. okt. 31.)[3] +/- | ||
| Magyar lakosság | 667 (8%, 2021)[4] | ||
| Község népessége | 8473 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 250 m | ||
| Terület | 106,36 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 27′ 12″, k. h. 24° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 12″, k. h. 24° 14′ 00″ | |||
 | |||
| Radnót weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radnót témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében. A környék gazdasági és kulturális központja.
Fekvése[szerkesztés]
Marosvásárhelytől 28 km-re délnyugatra a Maros bal partján, a Kolozsvár – Marosvásárhely országút (E60) mellett fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
1257-ben Ranoltu néven szerepel először. Neve a német eredetű régi magyar Renoldus személynévből származik. A román Iernut eredete az Arnold személynév.
Története[szerkesztés]
A város területe már 5000 éve is lakott volt a Galla-hegy lejtőjén és a kastély udvarán feltárt leletek szerint. A római korban itt állhatott a Septimius Severus által alapított Patausia nevű római telep. Román kori templomát 1241-ben a tatárok felégették, helyette a tatárjárás után épült templom, melyet 1486 körül újjáépítettek. A 16. században a templom a reformátusoké lett. Helyén a 15. században nemesi udvarház állott, 1553-ban Bánffy Magdolna új erődítésekkel látta el, mostani épületét bástyás falak, raktárak, istállók és laktanyák valamint vizesárok fogta közre. 1650-ben Rákóczi Zsigmond állíttatta helyre, fejedelmi lakóhely. Összesen 15 országgyűlés színhelye volt, itt tartották 1690-ben a Diploma Leopoldinum kihirdetése előtti utolsó erdélyi országgyűlést is.[5] II. Apafi Mihály fejedelmet innen szállították örökös bécsi száműzetésbe. II. Rákóczi Ferenc fegyverrel foglalta el. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásának székhelye volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2109 lakosából 1498 magyar és 595 román volt. Napjainkra a lakosság aránya megfordult.
1992-ben 5954 lakosából 4208 román, 1379 magyar, 352 cigány, 13 német volt.
2011-ben 5382 lakosából 3944 román, 1107 magyar, 570 cigány, 3 német volt. Lakossága a beosztott falvakkal együtt 8705 fő.[6]
Híres személyek[szerkesztés]
- Balogh József (1701–1756)
- Hamar Márton (1927 – 1987) zoológus
- Jeney Endre (1891 – 1970) patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár
- Kákonyi Csilla (született 1940-ben) festőművész
- Kornis Zsigmond (1578 – 1648) magyar nemes az Erdélyi Fejedelemségben
- László János (? – 1934) hegedűmester
- Meleg Hortenzia (? – 1961)
- Itt született 1911. november 28-án Makay Árpád filmoperatőr.
- Itt született Szabó András jogász, az MTA tagja, alkotmánybíró.
- Itt született Kónya-Hamar Zsuzsanna főorvos, a Kolozsvári Református asszisztensképző tanára, szakigazgatója, Kónya-Hamar Sándor felesége.
Látnivalók[szerkesztés]
Várkastély[szerkesztés]
A Maros partján áll a négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély, amely a 16. században épült. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. 1802-ben gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Egy ideig mezőgazdasági iskola volt a kastélyban, de kb. 4 éve üresen áll.
A terület, ahol a várkastély található a 15. század közepén a Bogáthy családé volt. 1495-ben említik először a család nemesi udvarházát, majd a 16. század elején már kastélyról beszélnek az oklevelek. A mostani várkastély helyén álló épület a történészek szerint nem lehetett kicsi, mivel egy 1553-ból származó írásban az áll, hogy Bogáthy János 2000 forintig zálogba adta az épületet édesanyjának.
1575-ben a Bogáthy Gáspárt kivégezték és a települést, Radnótot a kincstár kapta meg. Később, 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, majd két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis-család kezében maradt. Nemsokára az erdélyi fejedelemhez, I. Rákóczi Györgyhöz került az épület, aki megbízta a velencei Agostino Serenát az átalakításokkal. Ekkor készült a mai épület, feltehetően a régi alapok, illetve falak felhasználásával.
A jelenlegi kastély különbözik az Agostino Sereno által tervezettel. A főépületet bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe. A kastély kinézete is megváltozott, amikor a jelenleg romos állapotban lévő tetőzetet csináltatták az épületre. Jelenleg a várkastély siralmas állapotban található.[7]
Református templom[szerkesztés]
A református templom nem a település központjában, hanem a külvárosban, nem messze a várkastélytól található. A műemlék templom gótikus stílusban épült 1486-ban, majd 1593-ban egy nagyobb átépítésen ment keresztül. A tornyát a 20. század elején, 1909-ben építették.
Nagyboldogasszony római katolikus plébánia[szerkesztés]
A Nagyboldogasszonynak szentelt kéttornyú római katolikus templom 1896–1898 között épült neogótikus stílusban.
Egyéb látnivalók[szerkesztés]
A város határában halastó és hőerőmű található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
- ↑ Radnót várkastélya (magyar nyelven). Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége, 1932. [2003. december 8-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
 | Maroshévíz · Szászrégen · Marosvásárhely · Nyárádtő · Radnót · Marosludas · Marosújvár · Nagyenyed · Tövis · Gyulafehérvár · Algyógy · Piski · Déva · Lippa · Arad · Pécska · Nagylak |
|---|---|
 | |
.svg){kind=small}