Székelyuraly
| Székelyuraly (Oroiu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőbánd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőbánd |
| Irányítószám | 547074 |
| SIRUTA-kód | 115478 |
| Népesség | |
| Népesség | 272 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 21′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 21′ 17″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyuraly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelyuraly (románul: Oroiu) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Mezőbánd községhez tartozik. A második világháború után beolvadt Mezőuraly falu is.
Fekvése[szerkesztés]
A Mezőség délkeleti részén fekszik, Mezőbándtól 4 km-re délre, Marosvásárhelytől 15 km-re nyugatra.
Története[szerkesztés]
1332-ben Vrey néven említik először, ekkor már egyházas hely volt. Nevének későbbi változatai: 1465-ben Wray, 1505-ben Vray, 1674-ben Uraj, 1733-ban Oroj, 1760-1762 között Mező Uraj, 1808-ban Uraj ~ Uraly, 1888-ban Székely-Uraly, 1913-ban Mezőuraly.
1430-ban Oray-i Meggyes Mihály és Losonczi Dezsőfi János magister volt említve. (36);
1477-ben Iklódi Dési János Wray és Pete (To vm) birtokbeli részét 50 Ft-on zálogba adta Meggyesi Balázsnak.
1482-ben Mátyás király parancsára Báthory István erdélyi vajdát, adomány címén iktatták be Vray birtokába. 1483-ban Wray-on Meggyesfalvi részbirtok említettek. 1497-ben Szentbenedeki Márton Péter és János (nobiles et agiles) itteni birtokbeli nemesi részüket Vingárti Geréb János püspöknek vallották be. 1505-ben Bethleni Miklós itteni birtokbeli részét visszaengedte Szentbenedeki Márton Antalnak.
1519-ben p. Vray birtokosai a Meggyesi Alárdfi, Bogáti, Iklódi Dési, Erdőszentgyörgyi Meggyes, Báthori, Futaki Nagy, Barcsai és más családok birtoka volt
1554-ben Szentkirályi Csáni László Wray-on azt a jobbágytelket, amelyen Szekeres Mihály lakott és amelyet még néhai Tamási László adott neki szolgálataiért, kiveszi a jobbágyi szolgáltatások alól és ezzel Szekeres Mihályt a valóságos nemesek közé sorolta, utólagos királyi hozzájárulás reményében.
1910-ben Székelyuralynak 480, Mezőuralynak 380, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. A második világháború után Mezőuraly beolvadt Székelyuralyba. 1992-ben 386 lakosából 374 román és 12 cigány volt. Műemlék ortodox fatemploma van.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}